„ő nem photograph hanem képíró”
Jelen tanulmány betekintést kíván nyújtani abba a rekonstrukciós folyamatba, melynek eredménye a szerző reményei szerint Beszédes Sándor életművének monografikus feldolgozása, művészettörténeti szempontú értékelése lesz.1 Beszédes fényképész, nyomdász, szabadalmas, amatőr régiségbúvár igazán épület-, városkép- és tájfelvételei révén vált ismertté, ugyanakkor már kortársai a hazai műtárgy- és műemlék fényképezés úttörő egyéniségeként tartották számon. Beszédes nemcsak hazai és nemzetközi szakmai sikereket könyvelhetett el az országos- és a világkiállítások alkalmával, hanem olyan mecénások felkérésére készítette a korabeli naptár- és hírlapirodalomban, valamint összefoglaló tudományos munkákban is publikált munkáit, mint Erzsébet magyar és Maria Henrietta belga királyné, valamint Simor János bíboros, esztergomi érsek. A kor legkiválóbb szaktudósai, mint Rómer Flóris, Hampel József, Henszlmann Imre, Pulszky Károly és Radisics Jenő felkérésére, velük együttműködve dolgozott. Pályája párhuzamosan ívelt a hazai művészeti felsőoktatás, a muzeológia (másolat- és fotó-gyűjtemények, nemzetközi kongresszusok és tematikus kiállítások), a művészettörténet tudomány és a műemlékvédelem (régészeti és egyéb emlékhelyek feltárása, restaurálása) törvényi- és intézményi kereteinek kialakulásával, megszilárdulásával.
Beszédes Sándor Székesfehérvárott született 1825. január 25-én, apja Beszédes József mérnök, anyja Haffner Erzsébet.2 Az 1850-es években műkedvelőként kezdett foglalkozni fényképezéssel „a legelsők egyike volt, ki 1851-ben Smidt fényképésztanító után Pesten a jelenlegi collodium-negatív képeket készítette”.3 Ezt követően vándorfotográfusként főként tájképeket, történeti nevezetességeket fényképezett, melyek a Vas Gereben által szerkesztett Képes Újságban jelentek meg. Többek között fényképezte a tatai várat, a majki kolostorromot, a csákvári kastélyt és a simontornyai várat. „Tájképfelvételeket” készített gróf Cziráky János lovasberényi, gróf Eszterházy Mór tatai és csákvári, báró Sina Simon szekcsői, valamint báró Bésán János négy uradalmáról. Emellett a Vasárnapi Ujságban is jelentek meg róla szóló tudósítások, fényképei nyomán metszetillusztrációk.4
Album formában a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi a bársonyborítású, rézveretes ún. Bésán Albumot, mely tizenhat felvételt tartalmaz az apátpusztai (ma Szedres) birtokról.5 Az esztergomi Prímási Levéltárban található a hercegprímási uradalmakról készített és albumba gyűjtött hatvanhét kép, mely témája a Bésán Albumhoz hasonló, csak sokkal bővebb kitekintésű: pusztát, szántást, irtást, szőlőt, magtárat, több majort, malmot, márványbányát, dohánygyárat, gépgyárat, kórházat, gulyát, ménest, vadaskertet, birkamosót és zsilipet ábrázolnak a kiváló minőségben fennmaradt felvételek.6 Ezek a felvételek reprezentálják és korhűen dokumentálják a modern egyházi és világi, vagyis a nagybirtokos arisztokrácia uradalmi gazdálkodási szokásait, a kúriák, a gazdasági, a cselédségi és egyéb kiszolgáló, ipari létesítmények jellegzetes típusait, típusterveit, bemutatják a korabeli eszközöket, gépeket és a mezőgazdasági munkák évszakonként változó munkaszervezési típusait.
Szintén a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi Beszédes Sándor talán legismertebb munkáját, az 1876-os tavaszi árvíz alkalmából készített esztergomi Árvíz Albumot, melynek eladásából származó jövedelmet az árvízkárosultak javára ajánlotta fel.7 A hat forintért árusított albumból Simor János esztergomi érsek öt példányt is vásárolt, és egy-egy példányt ajándékként megküldött Trefort Ágoston miniszternek és Bécsbe a királyi családnak.8 Beszédes Esztergom városát is rendszeresen fényképezte, de nincs tudomásunk arról, hogy album formájában is fennmaradtak volna felvételek.9 További két albumot készített az uralkodói család számára, 1867-ben az ún. „Gedello” Albumot, melynek fényképezésével személyesen a császárné bízta meg, s elvégzéséért dicsérő oklevelet kapott.10 Az egykori Grassalkovich-kastélyt a hozzá tartozó uradalmakkal a magyar állam vette meg, s mint elidegeníthetetlen magyar királyi tulajdont ajándékozta I. Ferenc Józsefnek magyar királlyá koronázása alkalmából.11 Az album létezéséről, készülésének körülményeiről és kinézetéről a korabeli sajtó híradásaiból értesülhetünk.12 Az összesen tizenhárom fénykép (címlap és albumképek) a kastélyt és a parkot különböző nézőpontból ábrázolták, valamint a királyné kertjét, az ún. királyhegyet és a máriabesnyői templomot.13 A kívül zöld színű chagrin-bőr borítású album négy sarkát aranyozott magyar korona és címer díszítette, belül a lapokat fehér moire antique selyemmel borították.14 A tizenkét fotográfiát nemzeti színű szalag segédletével lehetett felemelni. A Margitsziget Albumot 1875-ben Mária Henrietta belga királynénak készítette.15 Elismerésül a bécsi belga követ egy gyémántokkal kirakott, zafírköves gyűrűt nyújtott át a fényképésznek, a királyné 1875. december 20-án keltköszönőlevele kíséretében.16
Schönwald B. S., aki 1864-ben Bécsből érkezett Esztergomba, ahol az Esztergomi Újságban: „[…] Ajánlja magát, csak rövid ideig tartó ittléte alatt kitűnően sikerülni szokott fotográfiai arcképek, chromfotográfiák, olaj- és vízfestmények, rézmetszetek és okiratok másolatainak készítésére, valamint holttestek, síremlékek és tájak levételére” valószínűleg Beszédes Sándor személyét fedi, aki az esztergomi anyakönyv tanúsága szerint 1869-ben megnősült.17 Felesége – később utóda – Staudner Aranka (1831–1919) „magánzónő”, azaz vállalkozó a város szülötte volt. Beszédes 1870-ben folyamodott az esztergomi tanácshoz letelepedési és „kő-sajtó felállításához” iparengedély kiváltásáért (nem tudni, hogy a fedezetet saját vagyona, vagy felesége hozománya biztosította-e). Ekkor cserélte fel a Vayand Szállodában bérelt műtermét is a Széchenyi téri házra.18 A tanácsülés 1870. január 15-én kelt jegyzőkönyvének értelmében felvétetett – nyolc forint lefizetése után – az esztergomi adózók névsorába, majd a fennálló iparszabályok és sajtótörvények értelmében, hatósági és engedélyezési díj, valamint az esztergomi szegények háza alapítvány számára jövedelemarányos befizetést követően megkezdhette a szigorú hatósági és rendőri felügyelet alatt álló nyomdai tevékenységet. 1873-ban a bécsi világkiállítás egyazon zsűrije díjazta a fénynyomás technikáját kidolgozó Josef Albert német kémikust, és az ugyanazon eljárás elvén működő sokszorosító tevékenységéért jutalmazta aranyéremmel Beszédes Sándort.19 Beszédes valószínűleg Alberttől vette meg az eljárás szabadalmát (erre az iparengedély kiváltásakor tett utalást), ő a továbbfejlesztett eljárásra kért és kapott 1874-ben a kereskedelmi minisztériumtól Monarchiára kiterjedő szabadalmi jogot és szinte azonnal jelentős állami megrendeléseket régi okmányok, ősnyomtatványok, térképek másolására.20 Ugyanebben az évben hírlaptudósítás szólt az elhunyt Petőfi Zoltán hagyatékából előkerült Petőfi dagerrotípiáról, melyről Beszédes Aigner Lajos, budapesti könyvárus számára készített fényképnagyításokat.21 Ezt követően az 1877-es szegedi, az 1879-es székesfehérvári és az 1885-ös budapesti Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állat Kiállításon is hasonló sikereket ért el.22
Egyházi megrendelői, mecénásai közül ki kell emelni Dankó József Károly kanonokot és Simor János érseket. Dankó művészeti gyűjteménye hetvenöt festményből, egy háromszázhetvenkilenc lapos Dürer-gyűjteményből, kétezer-hétszázkét darabos metszet-gyűjteményből és kétezer- nyolcszáz darab műtárgyfényképből állt. Beszédes rendszeresen fényképezte és sokszorosította az 1886-tól nyilvánosan látogatható kincstár és a magángyűjtemény darabjait. A Dankó-gyűjteményből biztosan tudjuk, hogy Guido Reni (Jeromos), Rembrandt (Emmauszi vacsora) festményeit, több, Madonnát ábrázoló képet és Bakócz Tamás levelét másolta le. Ezek albumok, illetve önálló lapok formájában kerültek kereskedelmi forgalomba, és tudományos hasznosulásuk mellett a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Ügyosztálya ajánlásával oktatási segédletként is megjelentek. Ezt bizonyítja a Magyar Képzőművészeti Egyetem elődjének, a Mintarajztanodának a 19. század utolsó negyedéből származó több ezer fényképfelvétele.23 Rendeltetésükről Keleti Gusztáv (1834-1902) a következőket írta oktatási programjában: „A mintarajztanodában, valamint az ipartanodák és polgári iskolák keretében alakítandó esti rajztanfolyamok alatt nagyobbára a fönt említett domború minták lesznek használandók, s ugyancsak ezek képeznék az Eszterházy-képtár műkincseivel együtt, a műtörténelmi előadások és fejtegetések tárgyát és illusztrációját. A domború minták tárát hovatovább kiegészítenék a régi és újabbkori jeles művek után rézbemetszett vagy fényképi úton előállított másolatok gyűjteménye, végül a könyvtár, mely a képző- és iparművészet körébe vágó legjobb műveket és nyomatokat tartalmazná.”24 A fényképek oktatási célú felhasználását bizonyítja, hogy Beszédes Sándor nevére, de valójában félrecímezve és Beszédes Kálmán akadémiai festőnek szánva, Trefort Ágoston miniszter százhúsz forint segély kifizetését engedélyezte a célból, hogy az 1873-as bécsi világkiállítást ésa képzőművészeti vonatkozású részlegeket megtekintse, tanulmányozza.
Beszédes 1875-ben Albrecht Dürer Kis és Nagy Passió fametszetű sorozatáról készített másolatkiadványt (az egyik Simor, a másik Dankó tulajdonában volt). 1874. június 24-én kelt levelében értesítette és kérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy négyszáz példányt rendeljen meg belőle.25 A vásárlás története, az eredeti anyag elpusztulása következtében, ma már csupán az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Levéltári Regesztagyűjteményének (A-I-4) cédulakatalógusa alapján rekonstruálható. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium által felkért Pulszky Ferenc augusztus 14-én kelt levelében fejtette ki véleményét, mely szerint „Beszédes Sándor graphotypikus utánzatai Dürer nagy Passiójáról sikerültnek mondhatók, csak az a kár, h. a Herczegprímás példányai nem egészen tökéletesek. A kiadvány hasznos: izlés nemesítő, s utánrajzolásnál is használható.”26 A jóváhagyását követően a minisztérium a Képzőművészeti Tanács útján 1875. május 2-án húsz példányt rendelt meg a Kis és a Nagy Passióból, de kikötötte, hogy példányonként nem kerülhetnek öt forintnál többe.27 A húsz megrendelt példány a következő intézményekbe került: Mintarajztanoda, Magyar Nemzeti Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egylet, a kassai Felsőmagyarországi Muzeum (1899-től Kassai Muzeum), Egyetemi Könyvtár, Műegyetem, valamint a jelentősebb reál és főreáltanodák, líceumok, főgimnáziumok. Beszédes kilenc ajándékpéldánya, Pulszky Ferenc útmutatását követően a Kolozsvári Egyetemre (1881-től Ferenc József Tudományegyetem) és többek között a Hunyad-, a Vas-, a Békés-, illetve a Bihar Megyei Régészeti Társulathoz, valamint a Jászberényi Múzeum Egylet tulajdonába kerültek. Az Akadémia könyvtára számára felajánlott példány kísérőlevelében Beszédes a következőt írta 1875. augusztus 16-án: „Sem találmányom sem igénytelen vállalatom érdemére vonatkozólag nincs mit felhoznom. Két czél volt előttem egyedül. Négy század hosszú ideje után az elismerés parányi jelét mutatni egy oly világcsodálta nagy szellem iránt, melyhez édes büszkeséggel tarthatjuk föl jogunkat, ’s másodszor e nagy szellem nemes productumainak sokszorositásával érdeket költeni a művészet ezen ága iránt, nemesbiteni a műizlést, tanuságot tenni arról, hogy a valódi műremekek iránt nem vagyunk fogékonyatlanok.”
Levelére Arany János titkár 1875. október 7-én válaszolt: „A Magyar Tudományos Akadémián folyó october hó 4-én tartott összes űlésén szerencsém volt bemutatni Dűrer Albrecht ú. N. „Kisebb Passiójának” azon díszes kiadású példányát, melyet tisztelt Uraságod könyvtárunk részére felajánlani szíveskedett. Az Akadémia teljes méltánylattal és hazafiúi örömmel vette tudomásul a találmány jelességét, melyről e valóban művészileg kiállított lapok tanuskodnak és köszönetét fejezte ki a beküldött példányért, mely könyvtára egyik díszét fogja képezni.”
Beszédes műtárgy- és műemlékfotóit a régész, illetve a művészettörténész szakma is nagyra értékelte. Már 1869-ben fényképeket készített a visegrádi várról, melyre Viktorin József (1822–1874) plébános kezdeményezései hívták fel a figyelmet az 1860-as években.28 Ezt követően az 1871-es országgyűlési határozat után indult meg a vár feltárása, a Salamon-torony restaurálása. Henszlmann Imre országgyűlési képviselőként 1870. január 31-én benyújtott törvényjavaslata alapján történeti és műemlék ingatlannak minősült a visegrádi vár is, melynek restaurálásáról és fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett Műemlékek Országos Bizottsága gondoskodott. Esztergomban 1875. február 7-én a Kisfaludy Társaság közgyűlésén Henszlmann Imre ismertette a visegrádi vár történetét, valamint az elmúlt évek újjáépítési munkálatait (Viktorin plébános, Zsigmondi és Schulek építészek munkáit).29 Beszédes fényképei a Rómer-hagyatékból, valamint az Akadémia Archeológiai Bizottságának gyűjteményéből kerültek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótárába.30 Beszédes kiváló baráti és szakmai kapcsolatot ápolt Rómer Flórissal és Pulszky Károllyal is, melyet jól tükröz az Esztergom című közlöny tudósítása: „Kitünő vendégei voltak e hó 29-én Esztergomnak: Pulszky Fenecz (leányával) és Rómer Flóris jeles régészeink, kik városunk nevezetességeit megtekintvén ez alkalommal a Pfalz úr házánál lelt római kődarabot Acteonnak ismerték fel. Meglátogatták ez alkalommal a herczeg primást is, és az estét Beszédes Sándor vendégszerető házánál töltötték.”31 Így nem véletlen, hogy az Akadémia Archeológiai Bizottsága és a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára számára is rendszeresen dolgozott, fényképei nyomán készült illusztrációkat közölt az Archeológiai Értesítő és az Archeológiai Közlemények egyaránt. Álmélkodva és kételkedve olvassuk a következő adatot: „Már 1873-ban a m. n. Muzeum részére az Acta musei nationalis hungarici: Monuments epigraphiques du. musée nationale Hongrois – munkájához 24000 fénnyomatot készített. Azonkívül a m. t. Akademiai archeológiai bizottságnak „Nymphis, medicis sacrum” fogadmányi kőről érdekes lenyomatokat. […] ; legutóbb a m. t. Akadémia számára Lorántffy Zsuzsanna levelét férjéhez; Rákóczy György végrendeletét [másolta]”.32 Rómer Flóris 1874-ben a stockholmi VII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszuson kezdeményezte, hogy a következő találkozó Budapesten kerüljön megrendezésre.33 Mindössze két év állt Pulszky Ferenc és Rómer Flóris rendelkezésére, hogy megszervezzék a kongresszust, a hozzá kapcsolódó kiállítást, másrészt a kiállított tárgyak illusztrációival megjelentessenek egy tudományos igényű katalógust. Az 1875. március 5-én kelt kiáltványukban külön kéréssel fordultak a magyarországi intézményekhez és gyűjtőkhöz, segítségüket kérve a magyar régészet bemutatásához.34 A Magyar Nemzeti Múzeumban 1876. szeptember 9-én megnyílt kiállításon az ország tudományos intézetei, régészeti egyletei valamint jelentős számú magángyűjtő mutatta be a gyűjteményeikben található régészeti leleteket. A katalógus, mely Beszédes kiadásában huszonnégy darab általa készített és sokszorosított (albertotípia) illusztrációt tartalmazott.35 Beszédes Sándor a korabeli tudósítások szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából huszonhét képet készített a jáki templomegyüttesről, melyből négy felvételről készült szintén albertotípiai másolat Henszlmann Imre Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylű műemlékeinek rövid ismertetése címen 1876-ban megjelent könyvéhez.36 Szentesi Edit művészettörténész kutatásai nyomán tudjuk, hogy a felvételek nem kerültek a Műemlékek Ideiglenes Bizottságához, mivel nem szerepeltek a Bizottság fényképeinek 1878-ban, Geduly Ferenc által készített jegyzékében. Szentesi Editnek a huszonhét felvételből kilencet sikerült biztosan beazonosítania, mely közül az egyik a Henszlmann-könyvben megjelent illusztráció negatívja.
A Magyar Nemzeti Múzeumban 1884-ben rendezett Magyar Történeti Ötvösműkiállításon, a Pulszky–Radisics katalógus szerint az esztergomi főszékesegyházi kincstár eredeti tárgyakat nem állított ki, csak Beszédes Sándor reprodukcióit. A katalógus egyben a Mátyás-kálvária első közlési helye, mivel a prímás által kiadott katalógus kereskedelmi forgalomban ekkor még nem volt kapható.37
Beszédes Sándor munkásságát becsvágya, elkötelezettsége, kiváló üzleti érzéke, megrendelőinek, mecénásainak személye és tehetsége mellett, a munkásságát övező közel harminc éves töretlen sajtóvisszhang tette a 19. század folyamán elismertté. Beszédes ennek köszönhetően vállalkozását és tevékenységi körét folyamatosan fejlesztette, bővítette. Társa 1880-tól Eörsi Nagy Ferenc lett, és utóda az 1889-ben külföldön bekövetkezett váratlan halála után a felesége, aki 1893-ban eladta az üzletet, valószínűleg Klomann Ferdinándnak, aki még a 20. század elején is Beszédes Sándor utódaként hirdette magát.
Zsilinszky Zsófia
művészettörténész
(Magyar Képzőművészeti Egyetem)
1 A 19. század műemlék- és műtárgyfotó története Magyarországon. Beszédes Sándor (1830 –1889) címen a szerző felvételt nyert az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének doktori iskolájába. Témavezetője Beke László dr. habilPhD, CSc. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem, kutatásait az NKA Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma támogatja.
2 Keresztszülei gróf Zichy Ferenc és Gabriani Anna voltak. In: Rőmisch-Katolisches Pfarramt. Székesfehérvár- Belváros. 10. Band. Getaufte 1822–1836. 311. p. Beszédes Sándor családtörténetének kutatása nem zárultle, mivel a születési, a házassági és a halotti anyakönyvi iratok egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.
3 Beszédes Sándor fényképei és fényvésetei. Esztergom, II. évf. 1. sz. (1875. január 3.)
4 Beszédes Sándor: A simontornyai régi vár. Vasárnapi Ujság, XI. évf. 51. sz. (1864. december 18.) 553–554. p.; „Jelen czikkem írására e Vasárnapi Ujság 1864. 51-ik számában Beszédes Sándor úr által közlött azon szöveg szolgált alkalmul, mely az ugyanazon számban megjelent és a simontornyai óvár maradványait ábrázoló érdekes kép mellett olvasható. Beszédes Sándor úr czikke oly gonddal és alapossággal van egyébkint írva, hogy ugyanő talán nem veendi rossz néven, hogy közleményének azon részét, mely a kuruczvilágra vonatkozik, s téves adatokon alapul, helyreigazítom, illetőleg kibővitem.” In: Történeti rajz Thaly Kálmántól: Simontornya szerepe a kurucz-világban. Vasárnapi Ujság, XII. évf. 14. sz. (1965. április 2.), 158–159. p.
5 Az album egyik lapját Stemlerné Balogh Ilona ismertette. In: Jalsovszky Katalin és Stemlerné Balogh Ilona (szerk.): Fénnyel írott történelem. Magyarország fotókrónikája 1845-2000. Helikon Kiadó, Budapest, 2001.
6 Ltsz.: 2–16–5 / 19.933
7 Ltsz.: 166–177/1963. Beszédes az Árvíz Album kapcsán vált igazán ismertté, így nem véletlen hogy más közgyűjteményekben portréi mellett legnagyobb számban az árvízi lapok találhatók meg (pl. Balassa Múzeum, Esztergom; Duna Múzeum, Esztergom).
8 Az esztergomi hírlapirodalom hétről hétre beszámol az árvízkárosultak javára történő közadakozásokról, így nyomon lehet követni, hogy Beszédes albumát kik és milyen példányszámban vásárolták meg. Itt kell megjegyeznünk, hogy Beszédesnek nem ez volt az első jótékony célú felajánlása.
9 „Esztergomi Album. Beszédes Sándor szorgalmas fényképészünknek már egész albuma van az Esztergomot és gyönyörű vidékét sikerülten ábrázoló képekből, melyek nála külön is kaphatók. Természetes, hogy a mi közönségünk édeskeveset gondol egy ily vállalat felkarolásával, mely szülöföldünk szép határát oly sikerül, plastikus képekben örökiti meg.” Esztergom, I. évf. 7. sz. (1874. szeptember 20.)
10 Ennek meglétét a Ferenczi Ida kezdeményezésére 1908- ban alapított egykori Erzsébet Királyné Emlékmúzeum katalógusa bizonyítja. A műtárgyakat 1907. november 30-án vették leltárba, a kiállítás 1908. január 15-én nyílt meg. A katalógus szerint a királyné írószobáját Ferenczi Ida közreműködésével a következő módon rekonstruálták: „A déli főfal és a szoba közepét a vörös selyemdamaszttal bevont pamlag berendezés foglalja el, a mennyezet közepén függ a 32 ágú aranyozott fa barokk csillár, az asztalon ugyanolyan stílusú, hatágú aranyozott bronz kandelaber. Tőle jobbra- balra albumok, egyikében 26 vízfestmény és rajz, magyarországi tájképek és népviseletek különböző mesterektől, a Segítség Album, Kisfaludy Sándor Csobáncz, Storno rajzaival illusztrálva, Gödöllő 10 fényképe Beszédestől, a szent Benedekrend pannonhalmi főmonostora stb.” In: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Budapest. 1913. IV. 81–82. p.
11 A gödöllői uradalomnak megvételéről és a koronai javak állományába sorozásáról az 1868. évi V. törvénycikk rendelkezett.
12 Vasárnapi Ujság, XV. évf. 3. sz. (1868. január. 19.) 32. p.
13 A „királyhegy, a magyar királyok mellképeivel” a „kastély mögött, a virágos kertben” állt. Vasárnapi Ujság, 1860 , február 19. A királyhegyen épült, hatszögletű pavilont Grassalkovich Antal építette 1751–1771 között. A belsejét ötvennégy honfoglaláskori magyar vezér és király vászonra festett olajképe díszítette.
A máriabesnyői búcsújáró helyről szintén olvashatunk a Vasárnapi Ujság hasábjain: Mária-Besnyő (Búcsújárási hely) In: Vasárnapi Ujság, VIII. évf. 47. sz. (1861. november 24.) 557–558. p. Legújabb irodalom: Kerny Terézia: Boldogasszony Anyánk: máriabesnyői Mária Múzeum új állandó kiállítása. Új művészet, 19. évf. (2008) 12. sz. 2–5. p.
14 Chagrin: francia szó, jelentése ikrás bőr. A sagrenírozás bőripari eljárás, mely során a kecske- és juhbőrökbe kéziszerszámmal nyomtak mesterséges apró barkarajzot.
15 Mária Henrietta (1832–1902) Schönbrunnban született József nádor és Mária Dorottya házasságából. Csak gyermekkorának elején élt Magyarországon, majd az 1870-es években töltött hosszabb időt Alcsúton testvérénél, Józsefnél. 1853-ban ment férjhez a belga trónörököshöz, 1865-től volt királyné. Gyermekei közül az 1864-ben született Stefánia királyi hercegnő Rudolf koronahercegnek, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének felesége, özvegye. Később Lónyay Elemér magyar gróf (később herceg) felesége (Stephanie Fürstin von Lónyay).
16 Esztergom, III. évf. 4. sz. (1876. január 23.)
17 Esztergomi Újság, XI. évf. (1864. június 4.). Beszédes Sándor esztergomi működését Kaposi Endre tárta fel. In: Kaposi Endre: Komárom Megye Fotótörténete. Fotográfusok Esztergomban. Tatabánya, 1987.
18 A Magyar Korona terültén levő kő- és könyvnyomdák jegyzéke. Magyar Könyvszemle, III.füzet (1878. május–június.) 155. p.
VayandJános kávéháza a Buda utcán (ma: Esztergom, Kossuth Lajos utca 15.) 1864. december 31-én nyílt meg.
19 Az eljárás névvariánsai: fotogravür, fotoheliogravür, heliogravür, heliográfia, fénykarc, fényvéset.
20 „Fényvésetnek nevezi Beszédes Sándor szorgalmas fényképészünk azon jelentős találmányát, melynek segélyével a különböző metszeteket, faragványokat a legfinomabb vonások árnyalataiban is olcsó áron, photographiai úton, a csalódásig híven utánozza. Közelebbről Dr. Henszlmann Imre, kitűnő régészünk megbízásából a Pilis Maróthon talált fogadmánykőről készített 500 darab ily fényvésetű képet, s a herczegprímásnak nagybecsű Dürer-féle 12 darab, a passiót ábrázoló fametszetét vette le a legszabatosabban. Beszédes szabadalmat kért találmányára, mely megérdemelné, hogy a kormány által figyelemben részesítessék.” Esztergom, I. évf. 1. mutatványszám (1874. augusztus 4.)
„Beszédes Sándor, derék fényképészünk lapunkban már említett „fényvéset” találmányára az egész osztrákmagyar birodalomra szóló szabadalmat nyert a magyar és osztrák kormányoktól.” Esztergom, I. évf. 20. sz. (1874. december 20.)
„Beszédesről szólván, felemlítjük, hogy ő ki csak nemrég kapta meg a bécsi világkiállítás kitüntetéses aranyérmét, jelenleg a legkitűnőbb sikerrel sokszorozza fénylenyomatilag Magyarország hadtani új térképeit. Sokszorozásai tisztaság dolgában mi kívánni valót sem hagynak maguk után, és jutányosság tekintetében az előállítás minden eddig használt módját felülmúlják.” Esztergom, II. évf. 15.sz. (1875. április 11.)
21 „A nagy és fényesnevű költőt ábrázoló e kép meglehetősen szerény külsejű, kicsiny és homályos. A kopott keménypapír keretbe foglalt mintegy negyedfél hüvely magasságú s harmadfél hüvely szélességű kép üvege két helyütt is törött, s az alája huzodott por miatt a költő vonásai alig vehetők ki tisztán, Petőfy egy széken ül, balkarjával a szék támláját átfogva és két kezét összekulcsolva. Fekete szemeivel nyíltan tekint maga elé, bátor de nem daczos kifejezéssel. Szakál és bajusztalan arczai beesvék, dús hajzatának minden szála kefeként mered felfelé. A költő magas gallérú fekete attilát és arany vagy ezüst rojtos nyakkendőt visel. Általunk eddig ismert képeit e dagueotyp mind meghazudtolja. Még legjobban hasonlít azon aczélmetszethez, mely költeményeinek Emichféle első kiadása élén áll.” Esztergom, I. évf. 1. mutatványszám. (1874. augusztus 4.)
22 „Mai számunkhoz melléklettel kedveskedünk, mely a jeles és ügyes Beszédes Sándor nagyértékű műves és saját lapunk 12-ik számának első columnáját ábrázolja, s Beszédes azon műtalálmánya szerint készült, melyről már budapesti nagylapok egy ízben dícsérettel emlékeznek meg, s legközelebb ezért a székesfehérvári kiállításon arany éremmel lett kitüntetve. A kitűnő művész ezen világhivatású találmányáról magában Esztergomban is csak elvétve hallottak, de arról fogalommal sem nem bírtak, sem behatóbb tudomást venni nem mutattak érdeklődést. Lapunknak jutott az a szerencse, hogy azt valóságában városunk határain túl, a nagy világnak bemutassuk, s arra különösen a tudós világot figyelmeztessük, mert ezen találmány van hivatva, hogy az ugynevezett kincseket érő incunabulák, a drága foliansok, nemzeti büszkeségeink a Corvinák sokszorosíttassanak, s a nyílvános és a magán könyvtárak számára megszerezhetőkké váljanak és a tudós előtt kis fáradsággal hozzáférhetővé tétessenek.” Esztergom és vidéke, I. évf. 15. sz. (1879. július 20.)
23 Grafikus munkák, minták, kézirajzok, fényképek stb. címszó alatt a Mintarajztanoda könyvtárának 1883-as és 1900-as címjegyzéke jelzi a bekerült műtárgyreprodukciókat, így a fotókat és fénynyomatokat. In: M. Kir. Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde könyvtárának czímjegyzéke. Athenaeum, Budapest, 1885.; Az Országos magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző könyvtárának czímjegyzéke, Budapest, 1900.; L. Baji Etelka: Wilhelm von Gloeden-képek magyar gyűjteményben. Fotóművészet, 42. évf. (1999/3–4.) 89–92.p.; L. Baji E.–Varga J.:, Feltárulnak a mappák. Fényképek a Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtárában. Fotóművészet 42. évf. (1999/5–6.) 105–112. p.; Egyszer volt fényképek. Válogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára fotógyűjteményéből. (kiállítási katalógus, a kiállítást rendezte Blaskóné Majkó Katalin), Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2000.; Bán András: „Mert Pascal legyen az, aki a világ külszíne mögött rejlő igazságokat megismeri” Fényképek a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárában a XIX. század utolsó negyedéből. In: Blaskóné Majkó Katalin – Szőke Annamária (szerk.): A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig: az Orsz. Magy. Kir. Mintarajztanoda és Rajztanárképezde, a későbbi Mintarajziskola és Rajztanárképző, majd Képzőművészeti Főiskola rajztanárjelöltjeinek, rajztanárjelöltnőinek és művésznövendékeinek az iskola tantervét illusztráló munkái, valamint az iskola könyvtárában található kézikönyvek, mintakönyvek, mintalapok, metszetek, fotók, reprodukciók és szemléltető eszközök bemutatója az 1871 és 1908-1921 közötti időszakból. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2002.
24 Keleti Gusztáv: A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban. Buda, 1869, 137. p.; Beszédes Sándor 1875-ös Dürer-albumai (Kis és Nagy Passió) a Vallás- és Közoktatási Minisztériumon keresztül kerültek a Mintarajztanoda tulajdonába. Ezt Keleti Gusztáv 1975. szeptember 18-án kelt levélben köszönte meg. (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Levéltári Regeszta-gyűjtemény (A—I—4), VKM, 02964. sz. cédula (Valkó Arisztid). Beszédes néhány, az esztergomi kincstár darabjairól fekete kartonra kasírozott aranyszegélyes és feliratos fényképe megtalálható az ELTE Művészettörténeti Intézet Fotótárában is (Marosi Ernő és Szőke Annamária közlése alapján a szerző megtekintette, de leltárba nem vette).
25 MTA MKI Levéltári Regesztagyűjtemény. A–I–4. VKM, 3237. sz. cédula. Ezúton tartozom köszönettel Szentesi Edit művészettörténésznek, aki felhívta a figyelmem a cédulákra.
A Fenton-konferenciát követően jelent meg Papp Júlia tanulmánya Adatok Beszédes Sándor Albrecht Dürer fametszetes passió sorozatairól készített fényvéseteihez címmel. In.: Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans: Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára. CentrArt, Budapest, 2009, 273-277. p.
26 MTA MKI Levéltári Regesztagyűjtemény. A–I–4. VKM, 3238. sz. cédula
27 MTA MKI Levéltári Regesztagyűjtemény. A–I–4. VKM, 02056–58 sz. cédula (1876). Emellett hat példányban rendeltek gipszmásolatokat Molnár Viktor gipszöntőtől az ambrasi gyűjtemény Mátyás és Beatrix mellképéről, melyekre a megrendelést a Bécsben tartózkodó Rómer Flóris adta. (MTA MKI Levéltári Regesztagyűjtemény. A–I–4. VKM, 2971, 3013. sz. cédula)
28 Viktorin József: Visegrád hajdan és most. Egykori királyi vár és székváros története s leírása különös tekintettel a várromok megóvására. Pest, 1872; Marosi Ernő: „Rekonstrukció a művészettörténetben,” Ars Hungarica XXVI. évf. (1999), 353–369. p.
29 Esztergom, II. évf. 7. sz. (1875. február 14.)
30 Gerecze Péter felhasználta Beszédes Visegrádról és Jákról készített felvételeit. In: Dr. Gerecze Péter (szerk.): Magyarország műemlékei. II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. 324–325.p., 641–643. p.
31 Esztergom, I. évf. 13. sz. (1874. november 1.)
32 Esztergom, II. évf. 1. sz. (1875. január. 3.)
33 Bardoly István: Rómer Flóris élete. Műemlékvédelem XXXII. évf. (1988) 238. p.
34 „A congressus tartalma alatt a fővárosban olyan kiállítás fog a történelem előtti tárgyakkal szerveztetni, mely nemcsak a nemzeti muzeumok összes efféle kincseit foglalja magában, hanem a magyarhoni vidéki muzeumoknak és egyes szakférfiak ősrégi tárgyak gyűjteményeiből tünteti fel a legtanulságosabb példányokat természetben, vagy teljes okadatolt lajstromokban, rajzokban vagy gipszöntvényekben. Szándékunk a szomszéd országok társulataival és gyűjtőivel is érintkezni, felkérvén ezeket, hogy a nálunk előforduló példányokhoz az illusztráló parallelákat ideiglenesen kiállításra átengedjék.” MTA Könyvtára Kézirattár, Ms 5085/7. (Id: Prohászka Péter)
35 Hampel József: Antiquités Préhistoriques de la Hongrie. Beszédes Sándor, Esztergom, 1876. Az eljárás névvariánsai: fénynyomás, heliográfia, heliotípia, artotípia, üvegnyomtatás, zselatinográfia, fotográfiai műnyomat, kallotípia, kollotípia, kollográfia.
„Az Ősrégészeti kiállítás tárgyait Beszédes Sándor esztergomi fényképész lefényképezi, s magyarázó szöveggel is ellátják. Az egyes csoportozatokat Hampel József állította össze, s a franczia szöveget is ő írja. Ugyancsak Beszédest megbízta a közoktatásügyi miniszter, hogy Henszlmann Imre „Középkori műemlékek Magyarországon” czimü s most már sajtó alatt levő munkája számára a híres jaki templom sikerült rajzát négyezer példányban többszörösitse. E képek a munkához mellékletként fognak csatoltatni.” Vasárnapi Ujság, XXIII. évf. 33. sz. (1876. augusztus 13.), 523. p.
36 „Beszédes Sándor esztergomi fényképész a napokban Jaákon időzött, s ott a vallás és közoktatásügyi minister megbízásából 27 felvételt eszközölt a híres jáki templomról, az Árpádok korának ezen valóban páratlan műemlékéről. Ugy halljuk, hogy Beszédes úr a fáradozásáért 1000 forintot kap az állam pénztárából.” Vasmegyei Lapok, X. évf. 42. sz. (1876. május 25.) Lásd még: Vasárnapi Ujság, XXIII. évf. 33. sz. (1876, augusztus 13.) 523. p.
A sokszorosítási eljárást a könyv egyik recenziója nevezi meg. Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylű műemlékeinek rövid ismertetése. In: Századok, 1876, 159–161. p.
37 Pulszky K. – Radisics J.: Az ötvösség remekei a magyar történeti ötvösmű kiállításon. II. kötet, 1885. Az esztergomi székesegyház kincstára, 121–131. és 1–11. tábla (1–3., Mátyás- kálvária)