Apertúra
56. – 2018. július–augusztus

Két évvel ezelőtt egy kutatói megkeresés kapcsán kezdtem el foglalkozni a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található, közel négyszáz, néprajzkutatók és fotóművészek által Csömörön¹ készített fotóval, köztük a „magyaros” stílust képviselő fotóművészek, Kankowszky Ervin, Szöllősy Kálmán és Vadas Ernő felvételeivel. A fotókhoz kapcsolódó kisebb-nagyobb felfedezések magukkal ragadtak, számos közgyűjteményben és online adatbázisban kutattam további, a korszakból származó csömöri fotókért. Így találtam rá egy 1936-ban készült sorozatra az europeana.eu adatbázisában. Mielőtt a készítő adatait megnéztem volna, azt gondoltam, hogy a felvételeket a fent említett „magyaros” stílus képviselői egyike készítette. Azonban a fiatal lányok, az udvar nem volt ismerős a korábban látott fotókról. A felvételeket egy német fotográfusnő, Lala Aufsberg késztette.

Lala (Luise Ida) Aufsberg (1907–1976) fényképész családba született. Édesapja korai halála után nagyapja, a bajor udvari fényképész, Joseph Heimhuber (1853–1923) nevelte fel.² Aufsberg tanulmányai elvégzése után Nürnbergben és környékén fotózott. 1938-ban saját fotóstúdiót nyitott Sonthofenben. Aufsberg az 1940-es évektől készített művészettörténeti vonatkozású épület-, később divatfotói révén vált ismertté. Aktuális munkái mellett szabadidejében évtizedekig járta szülőföldje, Allgäu vidékét: megörökített annak falusias életmódját.³ Fotóhagyatékát a Bildarchiv Foto Marburg (52000 negatív), a Heimatbund Allgäu (13000 negatív) és a Deutsche Fotothek (20000 vintázs pozitív) őrzi.

Aufsberg pályája elején, 1936-ban járt Magyarországon. A Deutsche Fotothek oldalára feltöltött 10591 felvétele között 26 budapesti és 33 darab csömöri fotó elérhető. Aufsberg Csömörön egy udvaron fotózott hétköznapi viseletbe öltözött kislányokat és egy asszonyt gyermekével, az udvarról kilépve az utcán sétáló, a patakon átkelő és egy akácos, homokbányai részen táncoló kislányokat, templomozó asszonyokat, lányokat örökített meg fényképezőgépével. Aufsberg részben beállított jeleneteket, viselet képeket, portrékat készített. Ahogy Aufsberg allgäui, úgy csömöri zsánerképei is a tájban élő embereket, kedvenc témájának számító gyerekeket, a vidéki élet hétköznapjait, ünnepeit ragadják meg. A képek hangulata rokonítható a „magyaros” stílusvilágával.

A képek felfedezése után foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan került a német fotográfusnő Csömörre? Az online kutakodás és a képek jogtulajdonosával való levelezés után kiderült, hogy egy magyar amatőr fotós társaságában járt Magyarországon. Lázas keresgélésbe kezdtem, de az akkor ismert fotók, adatok alapján nem találtam meg útitársát. Ezt követően kisebb-nagyobb intenzitással, de továbbra is gyűjtöttem az arra vonatkozó adatokat, hogy a korszakban kik fotóztak a településen.⁴ Csömör népszerűsége abból adódott, hogy közel van a fővároshoz, HÉV-vel könnyen megközelíthető. Emellett a Magyar Amatőrfényképészek Országos Szövetségével szoros kapcsolatban lévő Gönyey Sándor és Kankowszky Ervin 1920-as évek közepétől együtt és külön is rendszeresen jártak néprajzi gyűjtés és fotózás céljából Csömörre.⁵ Az amatőr és hivatásos fotós társak tőlük is tudhattak a település színes, szlovák viseletéről. Csömör népszerű vasárnapi fotótúra helyszín volt.⁶ Szervezett keretben elsőként a MAOSz Turista szakosztálya 1932-ben Kankowszky Ervin⁷ vezetésével indult csömöri fotótúrára. 1934-től három éven át a MAOSz Ramhab Gyula vezetésével hirdetett viselet- és zsánerképek tematikus túrát a faluba.⁸ A szervezett, amatőrök számára hirdetett utak mellett más formában is rendszeresen utaztak Csömörre a magyaros stílus képviselői. Például Járai Rudolf visszaemlékezésében többszöremlíti a csömöri utakat (Bacskai Sándor 2008).

Ezen a nyomon, illetve a korabeli sajtót átlapozva (például az Új idők számos, a helyszín megjelölése nélküli fotót közölt a faluból) haladva egyre bővült a Csömörre fotózás céljából látogatók névsora. A már említetteken kívül Balogh Rudolf, Denkstein Jenő (?), Dulovits Jenő, Járai Rudolf, Kunszt János, Reich Péter Cornel, Tóth Jolán, Wallner Viktor is megfordult a településen. A Néprajzi Múzeumban őrzött fotók alapos tanulmányozása után a fentiekkel kiegészített névsorral a kezemben ellátogattam a Magyar Fotográfiai Múzeumba.⁹ A múzeum online adatbázisban pár nappal korábban találtam Csörgeő Tibortól is egy, szlovák viseletben falusi körhintán játszó lányokról készült fotót,¹⁰ így felvettem Csörgeőt is a névsorba.

Az általam megismert adatok alapján feltételeztem, hogy Lala Aufsberg az 1936 áprilisában, Ramhab vezette fotótúrán látogatott el Csömörre. A Fotográfiai Múzeumgyűjteményben több, általam eddig nem ismert, vagy a gyűjteményben a település jelölése nélküli csömöri fotót találtam.¹¹ Amire nem számítottam, Csörgeő Tibor anyagából előkerült a két éve keresett kapocs.

Egy hat darabból álló, kartonra ragasztott sorozat azt örökíti meg, ahogyan Lala Aufsberg két társa kíséretében Csömörön fényképez. Csörgeő Tibor (1898–1968) elsősorban a második világháború utáni romos Budapest megörökítő, valamint város-, művészi- és akt fotói, portréi révén ismert. Munkássága nem feldolgozott (Kincses é. n.),¹² néprajzi felvételei alig ismertek. Nevéhez számos fotóelméleti- és gyakorlati cikk, előadás és kiadvány¹³ kötődik.

Mi látható a sorozaton? Több felvételen Lala Aufsberget és Rolleiflex¹⁴ gépével ismerekedő kislányokat. Egy képen a ház sarkánál beszélgető lányokat (melyek párját Aufsberg is elkészítette). Az utolsó két képen látható az a pillanat, ahogy Lala Aufsberg elkészíti a jellegzetes szlovák főkötőt, „csepjec”-et viselő Asszony kisgyermekkel a kezében című fotóját. A kartonra ragasztott darabok mellett¹⁵ még nyolc darab Aufsberg társaságában készített Csörgeő fotó található a Fotográfiai Múzeumban. Ilyen, a már említett Körhinta/Carouse, melynek rontott változata a Fotohibák címlapján szerepel.¹⁶

Az 1936-ban készített felvételek mellett Csörgeőnek van egy másik Csömörön készült sorozata,¹⁷ Fel a dombra címmel, mely a Kálvárián készült. Ezek közül nyolc darab található a Fotográfiai Múzeumban. A pozitív képeken fellelhető kiállítási matricák alapján a sorozat több darabját küldte kiállításra Csörgeő 1938 és 1954 között. A sorozathoz kapcsolódik egy felvétel, ahol a lányok ülve egy fényképet néznek (talán éppen Lala Aufsberg kíséretében készített fotókat).

A két Csörgeő sorozat sorrendiségének tisztázását megnehezíti, hogy Lala Aufsberg egyik felvételén hasonló jelenetet láthatunk, a Fel a dombra sorozat legkorábbi kiállítási matricája (1938) alapján valószínűsíthető, hogy a felvétel 1937-ben készült. A két Csörgeő-sorozaton két lánycsapat szerepel, kizárnám, hogy egy időben készültek.

Kettejük sorozatából rekonstruálható az út, amit bejártak 1936 egyik vasárnapján: az evangélikus templomtól indulhattak, a Petőfi utcában betértek egy házhoz, ahol a lányokat, a fiatalasszonyt fotózták, innen a lányokkal elindultak az Ulicskán át a patakhoz és annak mentén a strandhoz, a Marticsek-árokot is érintve. Közben útba ejtették a körhintát, melynek pontos helyét nem sikerült beazonosítani. A képek összekapcsolásának, egymásra találásának történetén túl az Aufsberg és Csörgeő által készített sorozat jól illeszkedik az 1930-as években Csömörön megfordult fotóstársak témái, zsánerképei közé: a sokszoknyás, színes szlovák női viselet megörökítése, falusi életképekkel tarkítva. Vadas Ernő felvételei például a kortársakéhoz képest jobban beengednek minket a falu tereibe, a többieket inkább az emberek, a viselet érdekelték. A falu „védjegyekén” többen megörökítették a Csömöri-patak (Forrás-patak) ideiglenes gyaloghídján, mosáshoz használt pallóján (pl. Aufsberg) vagy a Kistarcsai úton, Ulicskán található patakhídon átkelő lányok csoportját.

A templomozás mellett népszerű téma volt a falu határában vagy a Kálvárián pihenő, játszó, állatokat terelő lányok megörökítése. Aufsberg és Csörgeő sorozatainak különlegessége, hogy több képen középpontba kerül a „latorec” baba, mely mások képein, kislányok kezében kellékként szerepel (Aufsberg).

A „latorec” esküvői baba, melyet a menyasszony esküvője napján ajándékozott kislány rokonának. A Csörgeő által megörökített körhinta szintén kuriózum a falutörténetéből.

A két fotográfus által készített sorozatok visszaadják a fotótúrák hangulatát, a fényképkészítés módját és a helyiek ismerkedését a fényképezőgéppel. A fotózás annak ellenére izgalmakat tartogatott a kislányok számára, hogy Kunszt János így ír a település „modelljeiről”: „Vannak olyan falvak, ahol olyan modelleket találunk, amilyeneket az Isten csak jókedvében teremthetett (Csömör, Kerepes, Boldog, Buják, stb.), mégpedig azért, mert ide vasárnaponként a boldog békeévekben rajokban jártak a fényképezők, hogy semmi lámpalázat nem éreznek az objektív előtt, s még a legparányibb, járni alig tudó tökmagocskák is olyan puhán és természetesen mozognak a gép előtt, mint megannyi Tolnay Klári vagy Páger Antal” (Kunszt 1936:8). A megfelelő falusi zsánerképek elkészítése, a falusiak fotózásának mikéntjéről szóló írások javasolják, hogy a fotósok a „modellek” számára mindig juttassanak vissza egy pár felvételt, hogy a legközelebb újra érkező amatőrök és hivatásos fényképészek számára is alanyként szolgálhassanak (Kunszt 1936:9, Csörgeő 1956:48). A fényképet nézegető lányokról készített Aufsberg és Csörgeő fotó is mutatja, hogy a felvételek egy része valóban visszakerült Csömörre. Ebből kiindulva a publikusan hozzáférhető helyi családi fotókat is áttekintettem, esetlegesen előkerülő újabb fotók után. A Csömöri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat online képgalériájának Báló Lipót Kulturális Egyesület archívumában – a fényképész megjelölése nélkül – újabb biztosan vagy lehetségesen Csörgeő nevéhez köthető fotókra bukkantam. A Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött Fel a dombra sorozathoz biztosan kapcsolódik hat kép és lehetségesen négy ugráló köteles felvétel; az Aufsberggel együtt tett fotótúra két, strandnál lévő darabja. Sajnos a közösségi emlékezet már nem ismeri fel a sorozatokon szereplő lányokat.

A 2016-ban, Lala Aufsberg csömöri fotóinak „felfedezésével” kezdődő történet jelenleg itt tart, a Csörgeő Tibor készítette fotókkal való kapcsolat megtalálása még nagyon friss. A fényképezést megörökítő képekből kiderül, hogy Aufsbergen és Csörgeőn kívül volt még egy fotós a helyszínen, ennek a társnak a kiléte egyenlőre ismeretlen. A képen szereplők és bizonyos helyszínek beazonosítása is várat magára. Kérdés, hogy az esetlegesen magántulajdonban lévő fotók negatívjai, kópiái eljutnak-e valaha közgyűjteményekbe, előkerül-e valaha Csörgeő Tibor csömöri kiruccanásainak teljes sorozata? Optimistán várom.

Felhasznált irodalom

Jegyzetek