A főváros központi sugárútján áll egy háromemeletes sarokház, amelynek múltja szorosan összefonódott a XX. századi diktatúrákkal. Ez az Andrássy út 60., 1945 előtt Szálasi Ferenc nyilas pártszolgálatosainak, a második világháborút követően pedig Rákosi Mátyás ÁVO, illetve ÁVH néven hírhedté vált politikai rendőrségének egykori központja. Bár az itt elkövetett rémtettekről számos visszaemlékezés tanúskodik, magáról a helyről kevés fotót ismerünk.
Pedig az épület második világháború utáni története igencsak „reflektorfényben” indult, vagyis a nyilas idők után: folytatódott.[1] 1945 októberében a Magyar Filmipari Rt. (Mafirt) operatőrei és fotósai már szorgosan dokumentálták a magyar háborús bűnösök hazaszállítását. A fényképészek a földalatti cellákig, illetve az első „kihallgatásokat” lefolytató Péter Gábor szobájáig követték az eseményeket, igaz, ez utóbbi nem a 60., hanem a 62. szám alatt volt, amit a szervezet addigra szintén „belakott”.[2] A sajtóhírekből az is megtudható, hogy a ház falain belüli történések vizuális rögzítésére a budapesti politikai rendészet említett parancsnoka kérte fel a kommunista kézben lévő Mafirt munkatársait.[3] Egyikük, Reismann Marian később maga is úgy emlékezett, hogy Péter (akinek feleségét ismerte korábbról) személyesen invitálta meg a fotózásra, ami persze munkaköri kötelessége is volt.[4]
Az Andrássy úti központ tehát ezekben a sűrű napokban nyitva állt a fotóriporterek előtt, és ez még úgy-ahogy igaz volt az elkövetkező pár évben is.[5] Így kaphatták lencsevégre 1946. június 12-én a szovjetellenes szervezkedéssel és egy szovjet katona megölésével gyanúsított egyetemistákat a Csengery utca 39. számú ház kapujában: elöl hátrabilincselt kézzel Unden Miklóst, az arcát eltakaró öltönyös (vélhetően nyomozó) mögött pedig Dietzl Lászlót vezetik a helyszíni szemlére.[6] (A fiatalokat később a szovjet hadbíróságnak adták át, ahol halálra ítélték, majd – egyes források szerint – Sopronkőhidán kivégezték őket).[7]
A megörökített pillanat nemcsak a vizuális forráshiány miatt érdemel különös figyelmet, hanem azért is, mert újabb bizonyítéka a politikai rendőrség térbeli terjeszkedésének. Annak, hogy az államvédelem a környező utcák megszállásával egy kisebb városnegyedet tudhatott magáénak.[8] Idővel az Andrássy úti főbejáratot zárva is tartották, a valódi „forgalom” a baloldali mellékutcába helyeződött át és a letartóztatottakat főként a központi épület hátsó traktusával szomszédos, itt látható Csengery utca 39. számú ház kapuján vitték be az ÁVO-ra, illetve hozták ki onnan. Azaz a kollektív emlékezetben eleven élő „Andrássy út 60.” nemcsak egy, hanem több máig létező történelmi helyszín összessége.
[1] A nyilas Hűség Házából tudósított: [Fényképriport a Nyilaskeresztes Párt Nagytanácsának első üléséről a hatalom átvétele után 1944. november 4-én.] Képes Vasárnap 1944. november 7. 633; Nyilaskeresztes Párt megtartotta novemberi nagytanácsülését a Hűség Házában. Magyar Világhíradó 1079, 1944. november. https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5852 (Utolsó letöltés: 2024. március 18.)
[2] Háborús főbűnösök hazahozatala. Heti Hírek 8, 1945. október. https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5940; Az Amerikai Egyesült Államokból megérkezett a háborús bűnösök második szállítmánya. Mafirt Krónika 10, 1945. október. https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6037 (Utolsó letöltések: 2024. március 18.). Bojár Sándor fotóit lásd Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár 84.580; Uo. 64.809a; Uo. 64.817; Uo. 64.1014.
[3] 1944. október 15: A Szálasi-rémuralom első napja. 1945. október 15: A Szálasi-bűnper első napja. Kis Újság 1945. október 6. 1.
[4] Kincses Károly: A két Reismann. Bp, 2004, 189. Reismann Marian fotóiból közöl: Uo. 193, 195–197. Mafirt-fotósoknak, köztük Bass Tibornak az épületben készített képriportjaiból válogat: Féner Tamás (szerk.): Kor-képek 1945–1947. Bp, 2004, 50–56.
[5] 1947-ben a Magyar Testvéri Közösség lefogott tagjairól készültek fényképek az udvaron és kihallgatás közben. Lásd ezeket az MTVA Fotóarchívumában (MTI Fotó). A következő évből a MAORT amerikai vezetőinek szabadulásáról maradtak fenn felvételek. Közölte: Müller Rolf: Az erőszak mint kép. Szabadulás az Andrássy út 60.-ból. Fotóművészet, 2014/3, 80‒83.
[6] MTI Fotó 756202. A két fiatalt az „összeesküvésen” túl egy szovjet katona meggyilkolásával vádolták meg: a Kamaraerdőben lefolytatott helyszínelés felvételeit lásd Uo. 75202; Uo. 75203; Uo. 75205. Utóbbi fényképet címlapon közölte a kommunista párt lapja is: Fasiszta diákok orvgyilkossága. Szabad Nép, 1946. június 14. 1.
[7] Az „eszmei és anyagi irányítóiknak” beállított Olofsson Placid bencés tanárról, Vág (Eredics) József jezsuitáról és Kölley (Köhler) György teológusról, országos kiscserkész vezetőről szintén készültek fényképek a bűnjelként lefoglalt fegyverekkel és lőszerekkel együtt. Lásd MTI Fotó. Az ügyről bővebben: Ézsiás Erzsébet: A hit pajzsa. Olofsson Placid atya élete. Bp, 2008, 22–25. Lásd még Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.9.V-146216. Jelentés, 1946. június 13.
[8] Bővebben: Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban. Bp, 2012, 228–229. Az állambiztonsági negyed fogalmat használja: Tabajdi Gábor: Kis állambiztonsági topográfia 2. Betekintő, 2011/1. https://www.betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2011_1_tabajdi.pdf (Utolsó letöltés: 2024. március 18.)