Fotóművészet 2023/4. szám
A tartalomból:
• Nem minden nap bukkan fel egy elfeledett fotográfusi életmű hazánkban. Gáspár Balázs azonban valami érdekeset talált kutatásai során. Imre von Santhó munkáit bemutató cikkének első részét közöljük most.
• A magyar gyűjtők elsősorban gazai művészek alkotásait gyűjtik. Ezért öröm közölni Ébli Gábor cikkét, ami viszont egy olyan gyűjteményről szól, aminak a kortárs kínai és dél-amerikai művészeket reprezentáló oldala az kivételesen figyelemreméltó.
• Az Országos Széchényi Könyvtárban is felbukkant egy érdekesség. Révay Ferenc gyűjteményéből egy eddig ismeretlen, 1868-1869 táján készült, Isztambult ábrázoló panorámakép került elő. A kép jelentőségét és helyét a török fotográfián belül Papp Viktor ismerteti.
• 10 éve halt meg Kerekes Gábor. Alkímia projektjének néhány vonatkozásáról és a projekt Kerekes életművében betöltött szerepéről Surányi Mihály cikke ad áttekintést.
• A kortárs alkotók fiatal generációjához tartozik Zellei Boglárka. Eddigi munkáit, projektjeit és spirituális útjának állomásait Somogyi Zsófi cikke foglalja össze.
• A Cséka György által szervezett Újratervezés kiállítás a dunaújvárosi ICA-D-ben kapott helyet. A válogatást, a felvonultatott alkotókat, a kiállítás szervező elvéről Csatlós Judit írt a Fotóművészet számára cikket.
• A Paksi Képtár évtizedeken keresztül főleg fotó alapú munkákat gyűjtött. Mit lehet tudni erről a gyűjteményről, a történetéről, a tartalmáról a sorsáról? Ébli Gábor cikke ebben az esetben egy fontos közgyűjtemény anyagába enged bepillantást.
• Egy múltról készült fikció, mint kortárs fotógráfia aktus. Szegedy-Maszák Zsuzsanna cikkének a középpontjában egy a Mai Manó Házban megrendezett kiállítás áll: A múlt megjövendölése – A Zohar Studios fotói Stephen Berkman interpretációjában.
• Vajon egy hivatásos fényképész milyen, amikor nem a hivatását gyakorolja? Philpott Beatrix írása XIX századi fényképészek olyan képeivel foglalkozik, ahol a saját családjuk, szűkebb személyes környezetük a legfontosabb, ahogy mondhatnánk, ahol ezek a személyek és helyek állnak a fókuszban.
• A MissionArt Galéria rendezett Perneczky Géza alkotásaiból kiállítást nemrég. Perneczky alkotásait és a művészetről, fotográfiáról megjelent írásait veti össze Pfisztner Gábor cikke.
• Pataki Vukov Ágnes rejtőzködő portréit Kincses Károly írása járja körbe.
• A francia fényképezőgépipar ritkán szokott felmerülni a német, a japán és az amerikai mellett. A francia ipari teljesítményekről az iparág történetéről Fejér Zoltán tájékoztatja az olvasót.
• Farkas Zsuzsa elengedhetetlen alapkutatási eredményeket közöl. Vizsgálódásának tárgya a Budapest Főváros Levéltárában, az 1857-1924 közötti iparlajstromai alapján a fővárosi fényképészek hivatalos ügyeinek egy részét tárja fel, a dokumentumok alapinformációit megadva.
(ikon.hu)