Az Est 1916. augusztus 26-ai számában egy rövid tudósítás olvasható V. M. monogrammal jelölt szerzőtől:
— A király születése napja Durazzóban. A sajtóhadiszállásról táviratozza kiküldött tudósítónk: A király születése napján Durazzóban nagy ünnepség volt. A katonai parancsnok diszlakomát adott, amelyen megjelentek az albán vezető férfiak, a katolikus püspök és a görög metropolita is. Albán gyerekek német nyelven énekelték a »Gotterhalte« himnuszt. A lakomán lojális pohárköszöntők hangzottak el. A városházán délután fogadás volt. Az olaszok megpróbálták ezt az ünnepi hangulatot megzavarni, de hiába. Egy ellenséges repülő reggel bombákat vetett a városra, de repülőink elűzték. A bombák senkit meg nem sértettek, semmi kárt nem okoztak. A lakosság teljesen nyugodt. (V. M.)[1]
- augusztus 18-án Ferenc József 86. és egyben utolsó születésnapja alkalmából egész napos ünneplések zajlottak a monarchia határán belül és azon túl. A Pesti Hírlap beszámolói szerint Bécsben a Szent István-dómban tartott ünnepi misén a miniszterek mellett katonai méltóságok is részt vettek, Budapest lakossága pedig „Ágyúdörejekre ébredt pénteken reggel (…) Zeneszó hangzott föl az utcákon és zászlók lengtek a középületek ormán.” Bécsi mintára a budavári koronázótemplom ünnepi szentmiséjén jelen voltak az országgyűlés tagjai, és szerte az országban a délelőtti órákban ünnepi istentiszteleteket, az esti órákban pedig zenés fáklyásmeneteket tartottak a király tiszteletére. Berlinben a Hedvig-templom ünnepi istentiszteletén jelen volt a császár és a császárné, Szófiában pedig „Különös fénynyel ülték meg I. Ferenc József születésnapját”. Az ünneplés a monarchia és a szövetségesei által megszállt területekre is kiterjedt. A német hadsereg alatt álló Varsóban az ünnepi szentmisét követően a városi kastélyban rendeztek díszlakomát, ahol a főkormányzó mondott pohárköszöntőt, míg az osztrák-magyar hadsereg által megszállt Lublinban a katonai főkormányzó a helyi lapokban köszönetet mondott a város lakosságának, hogy „önként részt vett az ünnepségeken”. A Balkánon az előző évben elfoglalt Mitrovicában is „nagy katonai ünnepségeket tartottak. Az albán és török lakosság küldöttségei örömüket fejezték ki a katonai parancsnokság előtt, hogy először ünnepelhetik ezt a lapot Ferenc József dicsőséges jogara alatt.” Albánia legnagyobb kikötőjét, az Adriai-tengerparton fekvő Durazzót szintén 1915-ben foglalta el az osztrák-magyar hadsereg,[2] így a következő évben feltehetően már másodszorra ünnepelték a király születésnapját augusztus 18-án, amikor a bevezetőben idézett V. M., azaz Vészi Margit (1885–1961) a helyszínről tudósított.
Vészi Margit, az újságíró és lapszerkesztő Vészi József elsőszülött lánya már a világháború kitörését megelőzően utazó tudósító hírében állt. Az Érdekes Ujság 1914 áprilisában megjelent „szoknyás hírlapírók”-ról szóló összesítése a következőképpen jellemzi az akkor harmincas éveiben járó Vészit: „A világjáró újságíró modern típusa Vészi Margit. Németországból és Olaszországból szóló tudósításai a legfürgébb, legügyesebb magyar riporternek mutatták be, azok a külpolitikai, komoly interjúk pedig, melyekben oroszországi útjáról számolt be annak idején »Az Est«-ben, feltűnést keltettek a világ-zsurnalisztikában is.”[3]
A háború kitörését követően az utazó haditudósító és fényképész Vészi Margit rövid időn belül, Az Est munkatársaként és az osztrák-magyar haditudósító kar egyetlen magyar női tagjaként, hivatásos szerepkörben jutott el a Balkán frontra.[4] Az 1800 méter magas Lovćen sziklahegy környékén készült fotósorozatát Az Érdekes Ujság 1914 decemberében közölte. A képek mellett olvasható cikk szerint „Vészi Margit, a jeles magyar újságíró, a múlt napokban odalent járt és beutazta a hadvezetőség engedelmével a háborús tengerpartot. A cattarói védősereg parancsnokságáról kiállított »tanúsítvány« szerint Vészi Margit repülőgépen, automobilon és hajón egyaránt »snájdigul« szerezte meg a tűzkeresztséget a montenegrói golyózáporban s érdekes útjáról érdekes felvételeket is csinált Az Érdekes Ujság számára.”[5] A frontról visszatérve Vészi többször tartott előadást Budapesten és vidéken – a Zeneakadémiai nagytermében vetített képekkel illusztrálta a Balkánon tett körútjáról szóló előadását –,[6] valamint részt vett az 1916-os budapesti Nemzeti Szalonban rendezett Hadifénykép kiállításon. Vészi elsővilágháborús vetített, kiállított és publikált felvételeit ma csak reprodukált formában ismerhetjük, tudomásom szerint nem található közgyűjteményben Vészi által a háború alatt készített eredeti felvétel. Régi, köztük Az Érdekes Ujságban megjelent fényképeinek ismeretlen hollétéről unokájának, Sárközi Mátyásnak az ötvenes években írt leveleiben panaszkodik.[7]
Mindezek fényében kiemelten fontos az a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található eredeti fénykép pozitív, amelynek tárgya részben megegyezik Az Est idézett beszámolójával.[8] A kültéri felvételen hagyományos albán öltözetű, 6-8 éves iskolás fiúkból álló gyereksort láthatunk, néhányuk kezében zászlóval. A háttérben kisebb gyerekek, helyi lakosok, egy katona, és egy matróz vehető ki. A sorakozó kisfiúk közül többen a fényképészre néznek, jelezve, hogy tudatában vannak annak, hogy ebben a pillanatban ők állnak a figyelem középpontjában, hiszen a király születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen most az ő szereplésük van soron. Ahogy a cikk írja: „Albán gyerekek német nyelven énekelték a »Gotterhalte« himnuszt.” A fénykép hátoldalán olvasható kézzel írt felirat hasonlóan fogalmaz: „Királyunk születése napján a durazzoi iskolásgyerekek németül énekelték a »Gott erhalte«-t.” A megfogalmazásbeli különbség („királyunk”) azt jelzi, hogy feliratozó az osztrák-magyar monarchia közösségéhez tartoznak érzi magát, korabelinek tűnik és valószínűleg megelőzte időben a Sajtóbizottság „Közölhető” nedves bélyegzőjét.
Vészi Margit hadifényképészi tevékenysége még feltáratlan fejezete a magyar fotótörténetnek. Az életmű hiányossága miatt azonban valószínűleg csak feltételezések sorozatáról beszélhetünk, hiszen, amint a jelen felvétel példája is bizonyítja, Vészi felvételeinek csak egy része került nyomtatásba, míg a publikálatlan eredetik nagyrésze elkallódtak. A sajtófotóhoz való viszonyáról a már említett visszaemlékezéseket tartalmazó levelekből kaphatunk némi információt, például amikor a havannai forradalom (?1933) kitörésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „rohantam fotografálni”.[9] Fényképészeti tevékenységével szemben a haditudósítói munkássága viszonylag jól rekonstruálható, és kézenfekvő lenne az erről megfogalmazott értelmezéseket a fényképészeti tevékenységére is rávetíteni.[10] Elemzője, Teller Katalin azonban óva int ettől, hangsúlyozva, hogy fényképei (habár enyhébb változatban) továbbra is a hivatalos propaganda jegyében készültek.[11]
Nem tudjuk, hogy Ferenc József 86. születésnapjáról szóló tudósításban felsorolt durazzói események közül hányon volt jelen személyesen Vészi Margit – részt vett a városházi fogadáson? Hallotta-e a pohárköszöntőt? Látta-e az olasz repülőgépeket bombázni? Stb. Szintén nem tudjuk, hogy ezekből az eseményekből hányat fényképezett le, illetve, hogy ezek közül hányat engedélyezett a Sajtóbizottság. Csak annyit tudunk, hogy a most előkerült fénykép ezeknek a szűkítő kategóriáknak mind megfelelt: Vészi Margit személyesen jelen volt a gyerekek éneklésén, lefényképezte őket, és a cenzúra pedig közölhetőnek ítélte. A sajtófotó kategória utolsó lépcsőfokát, az újságban való közlést, azonban nem lépte át a felvétel, így nem vált tömegek által ismert képpé. Viszont megmaradt eredeti, retusálatlan, műtárgyi állapotában.
[1] V. M.: A király születése napja Durazzóban, Az Est, 1916. augusztus 26., 5.
[2] 1915. február 27-én.
[3] Az Érdekes Ujsag, 1914. április, 1–4.
[4] Tomsics Emőke hívta fel a figyelmemet a fényképezőgépet is használó zsurnaliszták ritkaságára, különösen a női újságírók körében; közülük Vészi mellett Fabinyi Lili személyét is kiemelte. Tomsics Emőke szíves közlése, 2025. április 14. Ezúton is szeretném megköszönni Bognár Katalinnak és Tomsics Emőkének, hogy elolvasták a kéziratot, és javaslataikkal hozzájárultak a szöveg véglegesítéséhez.
[5] A Lovćen alatt, Az Érdekes Ujság, 1914. december 20., 13–16., 15.
[6] Az Est, 1916. február 17., 11. Egy hónappal később Vészi Margit az Erzsébetvárosi kaszinóban tartott előadást. Az Est, 1916. március 8., 6.
[7] Sárközi Mátyás: Margit, Kortárs Kiadó, 2019, 48.
[8] Ferenc József születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen albán gyerek énekelnek, Vészi Margit felvétele, Durazzo, 1916.08.18., zselatinos ezüst, MNM Történeti Fényképtár, ME IA 2025.10.1.
[9] Sárközi Mátyás: Margit, Kortárs Kiadó, 2019, 80.
[10] Teller Katalin szerint már 1916 előtt is érezhető Vészi pacifizmus iránti vonzalma, de 1916-tól kezdődően „Vészi fokozatosan eltávolodik a háborúpárti, propagandisztikus magyar politikától.” Teller Katalin: A haditudósító Vészi Margit. Etikus újságírás vagy propaganda, Filológiai Közlöny, 2015/3. LXI. évfolyam, 369–381., 373.
[11] i.m. 375.