Összkép

Legyen összkép. Például az Apertúra 25 címlapképe egymáson. Kicsit furcsa, szinte már szépia; a program a konszenzus irányába tolja, közelíti az árnyalatokat.
Most szálazzuk szét. Mint egy elképzelt tárlaton, sétáljunk kicsit a képek között. Töprengjünk közben: mit mondanak a hónapról hónapra feltöltött fotók, ha – a kronológiát megtörve – szemtelenül együtt nézzük őket és – önkényesen – összefüggéseket keresünk közöttük?

Vajon mondanak mindjárt bármit

a kötődésről,

Ismeretlen fényképkészítő: Anya és gyermekei a szabadban, 1924 körül (?) © Hórusz Archívum — Ismeretlen fényképkészítő: Anya és gyermekei a szabadban, 1924 körül(?) © Hórusz Archívum (részlet)

Áldás utca, S.T. felvétele, 1957. Magántulajdon (részlet)

Roland Barthes édesanyja karjaiban, ismeretlen fényképkészítő felvétele, Bayonne, 1923. © Fonds Roland Barthes/Archives Imec (részlet)

az iskoláról, a térről és a szabadságról,

Stengl Polikárp, Esterházy Ilona és Géza, ismeretlen kísérőjükkel, Esterházy Károly felvétele, 1902 körül © Pannonhalmi Főapátság fotótára

Szombathelyi Nándor: Földrajz-óra a sötétben, 1929 © Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Ételosztás iskolásoknak, Escher Károly felvétele, 1945-1946. Magyar Nemzeti Múzeum

a faluról,

Román legény vászonöltözetben Györffy István árnyékával, Kerpenyéd (Cărpinet), 1911. Üvegnegatív, 13×18, Györffy István felvétele © Néprajzi Múzeum

Kubikus, Szentes, Erdélyi Mór felvétele, 1907 előtt © Magyar Mezőgazdasági Múzeum

a városról,

Heidenhaus Ede: Duna-part, 1859, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár

Piaci árusok, Marosvásárhely, Haranghy György felvétele, 1917 előtt, © Néprajzi Múzeum

Hajléktalanszálló. Oldal a Menhelyegylet díszalbumából, Klösz György felvétele, 1896 előtt. © BTM Kiscelli Múzeum

a társaságról,

Ismeretlen fényképkészítő: Férfitársaság velocipéden. 7,5 × 11,5cm. 1880-as évek. Albumin. © Magyar Nemzeti Múzeum

Riskó és Tsa: Asztaltársaság, 10,5×6,5 cm, Budapest, 1890-es évek. © Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyûjtemény

a hatalomról,

Dunky Fivérek: Jelenetfotó „A gyónás szentsége” című filmből (1916) © Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet Fotótára

Makariosz. Langer Klára felvétele, 1965. Magyar Fotográfiai Múzeum

a harc természetéről és a sebekről,

Az amerikai-kanadai egyesített speciális katonai csapat katonája sebesült civilt lát el. A pásztor lábát Domenico Matteo tartja. Radicosa, Cassino közelében, 1944. január 4. Fényképezte Robert Capa © International Center of Photography, New York – Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

Sasaki mester judot oktat a BEAC lágymányosi sporttelepén 1906 nyarán. Ismeretlen fényképező felvétele. © Magyar Olimpiai és Sportmúzeum

a nőkről, vagy a nőket néző férfiakról,

Oldal a [Második] II. nemzetközi művészi fényképkiállítás Budapesten a Műcsarnok termeiben: 1927. szeptember 14–október 2. című kiadványból, 1927.

Teáskanál, Vékás Péter felvétele. Magántulajdon

Lány Korpis-ruhában. Budapest, Paganfest, 2008, Sarnyai Krisztina felvétele, Néprajzi Múzeum, F 337005.

a képalkotásról és az idő rétegeiről így,

Kibővített Emlékezet / Augmented Memory Interaktív médiainstalláció, Parthenón-fríz Terem / Budapest. Szvet Tamás felvétele, 2012. A szerző jóvoltából

Gabányi Árpád Kossuth relikviája / Néprajzi Múzeum, Rítusgyűtemény

vagy úgy,

Alkotmány napi nagygyűlés a Vasas ETO stadionban az MSZMP KB tagjainak részvételével. Győr, 1959. augusztus 20.

Negatív tekercs részlete szkennelve (átfordítva). Kárász Judit felvételei, 1935 körül. Magántulajdon

az arányokról, a szemlélőről,

Gothard Jenő: Pozitív elektromos szikra fotografiája. (1888 előtt) in: Gothard Jenő: A fotográfia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra, K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 1890. 39. ábra, 147. lap

beszélnek végső soron a megismerésről?

S ha már idáig jutottunk, mi az, hogy fotótörténet? Fotók története vagy a fotó használatának története? Miféle történetiségben fonódnak össze a töredékek? És miben állhat „a” fotótörténész tudása? Képekről tudás ez vagy a képolvasás tudása? Vagy itt a vagy-vagy értelmezhetetlen? Összegezhető-e a sok részlet? Megírható-e a világ (…) fotótörténete a kezdetektől „napjainkig”?
Bármiféle összkép csak konstrukció lehet; azonban egyetlenegy kép sem állhat egyedül. Épp csak felvillan, máris – hasonló vagy különböző – felvételek millióit rántja maga mellé, csak legyen az embernek türelme nézni őket, csak legyen elég ügyes válogatni közülük. És akkor mégiscsak rajta a felelősség, hogy mit is vesz észre.

Reménytelenül sok képünk van, mi pedig nem lehetünk elég kíváncsiak.

Köszönet az Apertúra eddigi és leendő szerzőinek.

Fisli Éva

Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár

Apertúra 26. – 2014. május

Apertúra
26. – 2014. május