Az idén augusztusban – mint számos más alkalommal – filmet forgattak a Kiscelli Múzeumban. Innen az ötlet, hogy ezt az 1963-ban, egy másik forgatás alatt készült képet és a hozzá fűződő történetet most közreadjam.
A Bojár Sándor által készített képre néhány éve akadtam rá az MTI archívumában más, a Kiscelli Múzeumot ábrázoló fotók keresgélése közben. E képpel vált teljessé egy történet, amelynek egyéb írásos és fényképes dokumentumait a múzeum őrzi.I
A talált felvételen méltóságteljesen és láthatóan teljes nyugalomban fekszik az állatkert Bátor nevű oroszlánja a Kiscelli Múzeum emeleti kiállítótermének sarkában.
A vadállatot a Budapest FilmstúdióII kölcsönözte Novák Márk Kedd című művének forgatásához. A film egyik jelenetét 1963. szeptember 14-én vették fel Kiscellben. Itt akár véget is érhetne a történet, ha nem maradt volna fönn egy, ugyanezen a napon készült jegyzőkönyv is. Ennek tárgya: „A Budapest Filmstúdió 1963. szeptember 14-én a Kiscelli Múzeumban tartott filmfelvételén történt, múzeumi tárgyak, berendezések megrongálódása”III, és amelyből kiderül: hivatalos megállapítást nyert, hogy a filmben szereplő oroszlán tört zúzott a múzeum kiállításán. Vagyis Bátor — a róla készült fényképpel ellentétben — egyáltalában nem volt nyugodt és békés természetűnek mondható. A múzeum keleti folyosójának második és harmadik szobájában „randalirozott”, tárlókat és műtárgyakat (két 18. századi cseréptányért) tört össze, elszakította Francesco Gemelli Careri Viaggi per Europa című könyvének (1704) egy lapját, eltépte a függönyt, és mancsával beverte az ablakot. A keletkezett károkról fényképdokumentáció is készült, a negatívsorozat a fényképgyűjteményben „Bátorka oroszlán rombolásai a Kiscelli Múzeumban”IV meghatározással leltározva található meg.
Nem tudjuk, hogy keletkezett-e más kár is, mert „a jegyzőkönyv megírásakor az oroszlánt még nem tudták eltávolítani a múzeum épületéből, a 100 %-os kármegállapítást a kiállítás újra berendezésekor” tudták csak megejteni egykori kollégáink. Erről viszont már nem maradt fenn dokumentum. A károkat a Budapest Filmstúdió köteles volt megtéríteni.
A Bátor oroszlán közreműködésével készült film az obenhauseni Nemzetközi Rövidfilmfesztivál díjnyertese lett, és a magyar filmművészet jelentős alkotásává vált. Gelencsér Gábor így írt róla a Filmvilágban (2003): „a Kedd biztos kezű, kiforrott munka, azóta sem találunk a magyar filmtörténetben hozzá foghatót”.V
A film rendezője a magyar új hullám egyik ígéretes tehetsége, a fiatalon elhunyt Novák Márk, operatőre Tóth János, mindketten a Balázs Béla Stúdió tagjai. A Kedd tragikomikus burleszk, főhőse az állandó fenyegetettséget érző és ez elől menekülő ízigvérig kisember, akit Hável László alakít, partnere, filmbeli üldözője Simor Béla. Nem vállalkozom arra, hogy elmeséljem a szürreális jelenetekkel teli film történetét, melyek egyikében a film főhőse Bátorral találkozik a múzeum folyosóján… Inkább azt javaslom, aki teheti, nézze meg.VI Mindössze húsz perc.
Demeter Zsuzsanna
I. A kép MTI jelzete: F___B19630914009
II. A film a Balázs Béla Stúdió alkotása, és a Budapest Stúdióban készült.
III. A jegyzőkönyvet egy művészettörténész kolléga őrizte meg íróasztalfiókjában.
IV. A negatívok leltári száma: F.69.1889–F.69.1912
V. Gelencsér Gábor: Csendéletkép. Filmvilág. 2003. 10. 22–24. http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=2204 Utolsó letöltés. 2014. 09.28.
VI. A film Kezdetek/Beginnings BBS című dvd-n jelent meg, a Balázs Béla Stúdió 50. megalakulásának ötvenéves évfordulójára a Műcsarnokban rendezett kiállítás alkalmából, 2009-ben.