1943-ban született Botykapeterden. Az egyetem elvégzésétől, (1966) nyugdíjazásáig (2006) és azon túl több mint tíz évig, ugyanabban a fényképgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában dolgozott, mint a fotográfia iránt hagyományosan elkötelezett munkatársi gárda tagja, húsz évig vezetője. Fő célja volt a fényképnek a többi műtárggyal egyenrangúként való elismertetése és ennek megfelelő tárolási, raktári körülmények kialakítása, valamint a fénykép mint történeti emlék és lehetséges forrás megfelelő dokumentálása, meghatározása a kutatás, a történeti  megismerés, a történetírás számára. Kiállításokat rendezett, szakmai cikkeket, könyveket írt és szerkesztett többnyire társszerzőkkel.

Részt vett a történész muzeológusok képzésében, megszervezte a fényképekkel foglalkozó muzeológusok számára az ELTE és az MNM által indított két éves posztgraduális képzést, amelyben tanított is. Az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékén 1998-tól 2010-ig tanította A fénykép mint történeti forrás c. stúdiumot. Dolgozott a História c. folyóirat (1980-2003) valamint a Fotóművészet (1995 – 2017) szerkesztőségében. Tagja volt a Filmtörténeti Fotógyűjtemény és a Hadimúzeum Alapítvány kuratóriumának, 1998 – 2000 között az NKA Fotóművészeti Szakkollégiumának. A Magyar Fotóművészek Szövetsége 1996-ban választotta tagjai sorába, a MAFOT alapító tagja.

Fontosabb könyvek:

Fénnyel írott történelem (Jalsovszky Katalinnal, Helikon Kiadó, 2000, angolul 2001)

Történelem és fotográfia (Osiris, 2009)

Müllner János (1870 -1925) (Demeter Zsuzsannával, BTM Kiscelli Múzeum, 2016)

Kitüntetések:

Balogh Rudolf-díj 1999

Móra Ferenc-díj 2002

Argentum-díj 2014 (MAFOT)

Életmű-díj 2018 (Magyar Fotóművészek Szövetsége)