A magyar nyelv- és irodalom tanára (1978 ELTE), etnográfus (1990 ELTE), fotótörténész (1995 ELTE) egyetemi doktor (1996). A Hatvany Lajos Múzeum igazgatója (1984-85); a Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteményének főmúzeológusa (1989-2010).
Első tanulmányai az irodalom témakörén belül a vizualitást is érintették (Nagy László rajzairól, képversek az 1920-as évek irodalmából). Érdeklődése a fotótörténet iránt Bojár Sándor Hatvany Kastélyról készített felvétel-sorozatának megszerzésével kezdődött, majd ezt később a Néprajzi Múzeum 400000 db-os Fényképgyűjteménye történeti fotóanyagából történő válogatások és feldolgozások követték. Kutatási területe a fényképek néprajzi és fotótörténeti szempontú elemzése (gyermekélet; a vizuális kommunikáció formái; a képi műfajok változásai a néprajzi jellegű felvételek körében; a fényképek használata; kollekciók, gyűjtemények áttekintése; kutatói életművek feldolgozása).
Önálló kötetei: Régi világ falun (1996, a Néprajzi Múzeum magyar anyagából); Isten házai és szolgái (2001, a Néprajzi Missziók nemzetközi történeti képanyagából); Színes néprajzi fotók (2004, a Néprajzi Múzeum autokróm felvételeiből). 2000-ben jelent meg – a Néprajzi Múzeum gyűjteményeit részletesen ismertető kötetben – a Fényképgyűjtemény című írás, mint ahogy az egyes cikkek, publikációk mindvégig kapcsolódtak az intézmény aktuális kiállításaihoz (Kalotaszegi fotográfiák és installációk változásai a 20. század első felében (1998); Az együttlét és a szétszakítottság ideje – Arcképversek (2000); A pillanat rögzítése – a fotó (2001); A jelen és a jövő. Az alkalmazott fotográfus és a muzeológus változó lehetőségei a digitális képalkotás korában (2004).
Évfordulókhoz kötődő tanulmányai: Jankó János (1993), Xántus János (2000), Bíró Lajos (2007, 2008), Kunkovács László (2002), A szekszárdi Borgula műterem (2020) működését ismertetik, hosszabb kutatásának eredményét pedig a székelyudvarhelyi napfényműterem történetét bemutató nagy katalógus összegzi (Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen (2007).
Külső felkérésre készült az Encyclopedia of Nineteenth-Century Photography c. angol nyelvű, New York – London című 2008-ban megjelent kötetben a Bíró Lajos uj-guineai tevékenységét bemutató, és a Mounting, Matting, Framing, Passe-partout, Presentation szócikk, továbbá a Galloway történeti fotográfiáit bemutató ismertetés (Zene, tánc, szokás egy angol fotográfus szemével – 2010.); a Táj és ember. Régi fotók – új elméletek: történeti képanyag jelenkori gondolatokkal (2014); a Szakralitás – enteriör – fotó. Történeti képanyag – jelenkori esettanulmányokkal (2016); a Legendás szakállak, harcias bajuszok (2017); és az agroinform.hu honlapon havonta megjelenő cikksorozat 2020-ban.
Itthon több kiállítás kurátora 1984 óta (Hatvan, Budapest, Jászberény, Kecskemét, stb.) Külföldi kiállítások: Kommern, Németország, (1997): Varsó (1998, 1999), Poznan (1999), Bécs, Prága, Kassa, Szófia (2000), Székelykeresztúr (2007), Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós (2008) Szabadka (2010).
Nyugalomba vonulását követően új kutatási témáit, az „öltöztetett fotográfiák” témakörben két NKA pályázat támogatásával, a fővárosi és vidéki múzeumok anyagának áttekintésével vizsgálta. Az anyag történeti részének bemutatása kiállításban a Magyar Fotográfiai Múzeumban történt (Örök emlékül 2021.) A magyar fotótörténetben mindeddig figyelmen kívül hagyott tárgy-együttes tudománytörténeti jelentőségének összegzése a Fotóművészet lapjain olvasható: „Hontalanok honosítása: a kontextusba helyezett fotó – mint sajátos képforma” címmel (2021).
Régi és új témákban egyaránt születnek írásai, amelyek online is olvashatók:
Szakralitás – enteriör – fotó /történeti képanyag – jelenkori esettanulmányok/ In.:Vallás és művészet Szerk. Sepsi Enikő, Lovász Irén, Kiss Gabriella, Faludi Judit. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2016. (505-528.) a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete tudományos konferenciáján 2015. május 9-én megtartott előadás anyaga. /Vallás és művészet – szent és profán tér: http://vallasesmuveszet.kre.hu/fejezetek/chapters/VM_04_06.html
A gyermek (fény)képei – kicsi felnőttek a népi kultúrában (A Budapest Történeti Múzeum gyermek-konfernciáján 2017-ben tartott tanulmány online változata): Tanulmányok Budapest múltjából XLIII. Gyerek/Kor/Kép Budapest Történeti Múzeum, Budapest 2019. 285-304. https://epa.oszk.hu/02100/02120/00043/pdf/EPA02120_tbm_2019_43_285-304.pdf
Emlékezet – identitás – design: a fotóalbum http://muzeumhalo.neprajz.hu/neprajz.09.01_3a_gyujtemeny.php?bm=1&as=16&kr=A_105_%3D%22gy%C5%B1jtem%C3%A9ny%22
Tablókép: identitás – fotó – dizájn (a közösségi tudat vizuális lenyomatai a 21. század elejéről (2021): https://journals.lib.pte.hu/index.php/paaa/article/view/5237/5129;
„Közel kerülni” – Kása Béla székfoglalója: https://etnofoto.neprajz.hu/index.php/2022/07/15/kozel-kerulni-kasa-bela-szekfoglaloja.
Legutóbb megjelent írásai: Gabányi Árpád emlékképe Kossuth portréval (2022).; s a Hatvany Lajos Múzeumban végzett tevékenységét összegzik (2023).
Kiadásra váró kézirat: Arc – pillanatok az örökkévalóságnak. Fotográfusnők a mindennapokban.
Róla (utóbb megjelent írások):
Karácsony Ágnes: „Olyan ez, mint az aranymosás…” múzeumcafé 59-60. Skanzen – 290-307.
Fogarasi Klára: Honnan – hová? Naplórészlet: Jeles hetvenesek – Napút 2019. 1. 136-139.
Farkas Zsuzsa: Keret-kincsek – magyar magángyűjtők. Fotóművészet LXIV. évf. 2021.3. szám 94-103.
