Barakkból vidám barakkba
Húsz esztendő életképei
Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ
1165 Budapest, Veres Péter út 155-157.
Széman Richárd:
Ez a kiállítás a létezett szocializmus első bő húsz évének életképeiből, szövegeiből építkezik. Hogyan lehet a történelmet szándékaink szerint hitelesen ábrázolni? Hogy tudná megoldani ezt az, aki naiv, kíváncsi gyerekként közelíti meg a témát? A gyermeki kíváncsiság kérdésekkel jár és a kérdésekre nem mindig kapjuk meg a választ, mégis feltesszük őket. Tehát kérdezni kell, de időnként nincs kérdőjel, mert gyakran az állításban is benne van a kérdés.
Jelen kiállítás kérdéseinek formája: bemutatni azokat a mondatokat, amit a tárgyalt kor gondolt magáról és a képeket, amiket megmutatott magáról. A kiállítás nézői döntik el, megtalálták-e a választ a közölt képekben, szövegekben. Érdemes összevetni az amatőr családi fotóalbumok képeinek esetlen báját, a „valóságot” kreáló profi sajtófotográfiát, a képeken fennmaradt utak, épületek, tárgyak, öltözetek dokumentum értékét, valamint a korabeli újságcikkek csalfa dicshimnuszait, a tanácsi- és pártjegyzőkönyvek nyelvi csődje mögül előbúvó hamisságot. Néhány évvel a világégés utáni felszabadult eufória alatt nagyon kevesek ismerték fel, hogy Magyarország merre halad. A győztes nagyhatalmak (ismét) a saját kényük-kedvük szerint osztották fel Európát, aminek a következménye az lett, hogy az előző háború végén szétszabdalt ország visszatérve szétszabdaltságába, odacsapódott (bónuszként) a szovjet érdekszférához. Innentől kezdve egyenes út vezetett az 1949-es, ’50-es változásokhoz.
A kiállítás fényképeinek, korabeli szövegeinek üzenetét a két évtizedből fennmaradt tárgyak, öltözékek erősítik.