Alain Fleischer, a kísérletek kalandora
2026. november 3 – december 6.
2B Galéria, 1092 Budapest, Ráday u. 47.
„A „felfedező” foglalkozás ma már nem létezik, így valami azzal egyenértékűt találtam magamnak. Írásban, fotóban, filmben, általában a művészetben a kísérletezés, a felfedezés, a kockázat, a kaland dimenziója érdekel.” [Cserba Júlia: Alain Fleischer. Kísérlet, kaland, kockázat, Balkon, 2003/4.]
Alain Fleischer francia fotográfus, filmrendező, képzőművész és író 1944-ben Párizsban született magyar apától és francia–spanyol anyától. Apja, Fleischer Károly Újpesten született, és az 1930-as évek végén költözött Párizsba. Fleischer néhány irodalmi művének helyszíne Közép-Európa és Újpest.
Alain Fleischer a francia Művészeti és Irodalmi Rend tisztje, a Fresnoy – Nemzeti Kortárs Művészeti Stúdió alapítója, 2025-ig igazgatója. A francia kortárs művészet kiemelkedő alakjaként tartják számon. Egyik legjelentősebb képviselője azoknak, akik munkájukban a pusztán esztétikai szempontok helyett – új eszközök (fotó, videó) alkalmazásával – az antropológiai érdeklődésüket helyezik előtérbe.
Egyetemi tanulmányait a Sorbonne-on és az École des hautes études en sciences sociales-on (EHESS ) végezte, ahol modern irodalmat, nyelvészetet, szemiológiát és antropológiát tanult. Párizsban, Nizzában, Arles-ban, New Yorkban, Bostonban, Montrealban és Rómában tanított egyetemeken, valamint művészeti és filmiskolákban.
Filmjeit számos nemzetközi fesztiválon mutatták be, és filmművészetének szentelt retrospektív kiállítást rendeztek, többek között Párizsban, New Yorkban és Montrealban. Fotói és videói számos egyéni és csoportos kiállítás tárgyát képezték Franciaországban és külföldön, többek között:
• Párizsban a Maison Européenne de la Photographie -ban(MEP) és Centre Georges Pompidou-ban
• Rómában a Bibliothèque Vaticane-ban
• Madridban a Museo Reina Sofíà-ban
• Düsseldorf -ban a Kunsthalle-ban
• Sydney-ben a Museum of Contemporary Art-ban (MCA)
Alain Fleischer fotográfusi munkáját leginkább a tükröződésekkel, optikai illúziókkal és éjszaka kivetített fényprojekciókkal végzett kísérletek jellemzik. Az 1970-es évek elején, első nyilvános jelentkezése alkalmával azzal a újszerű technikával hívta fel magára a francia fotográfiai körök figyelmét, hogy meztelen modelljeit testükre vetített képekkel „öltöztette fel” (Corps-écrans, 1970–1971). Egy későbbi sorozatában Az arcok éjszakája (Nuit des visages, 1995), ahelyett, hogy laboratóriumi montázst vagy digitális trükköt alkalmazott volna, éjszaka emberi arcot ábrázoló diát (gyakran meztelen testet vagy női portrét) vetített közvetlenül egy fa törzsére vagy éppen egy sziklára. A hosszú expozíciós idővel megörökített felvétel a háttérből átszűrődő holdfénnyel misztikus képet alkot.
Az 1980-as évekbeli fotói mindennapi fémtárgyakban, például egy kanálban, egy teáskannában vagy egy vasalóban kirajzolódó arcokat mutatnak be, amelyeket a tükröző felületű tárgyak irreális, titokzatos arcokká alakítanak át (Argenterie et autres reflets).
A tükröződés és a mozgás motívumai visszatérnek a 1981–1982-ben készült Miroirs-Tiroirs című sorozatában is. A fotográfus a tükörrel bélelt fiókok kinyitásának pillanatát örökíti meg. Az eredmény a mozgást és tükröződést egyszerre rögzítő kép, amit szabad szemmel lehetetlen lenne látni. A „Happy Days” című sorozatában a klasszikus festmények alakjai – játékszerek által vontatott tükrökben tükröződve – mintegy kiemelkednek a festményekből, hogy fényképekké váljanak.
A „Csak egy kép vagyok” („Je ne suis qu’une image”) című sorozatát, amely a hangot képpé, majd a képet hanggá alakítja vissza, 2017-ben készítette. Egyik, három elemből álló szobor formájában megvalósított változatát 2019-ben a párizsi Carmen téren állították fel.
A 2B galéria kiállítása olyan műveket mutat be a közönségnek, amelyek feltárják a fotográfia korlátlan lehetőségeit, és új vizuális megközelítés felé nyitnak utat. A mintegy harminc fotográfia mellett a kiállítás néhány rövid videót is bemutat, amelyek szintén tanúskodnak Fleischer munkamódszereinek sokszínűségéről, kreativitásáról és kimeríthetetlen ötletgazdagságáról.
Magyarországon néhány alkotása már korábban is bemutatásra került csoportos kiállításokon, nevezetesen 2019–2020-ban a Budapesti Történeti Múzeum „Au Revoir!” című, magyar származású fotósoknak szentelt kiállításon, de ez az esemény lesz az első egyéni kiállítása Magyarországon.
2027-ben kezdődik Alain Fleischer kiállítás-sorozata, amelyet a Centre Georges Pompidou szervez négy helyszínen, négy múzeumban. A 2B Galéria kiállítása e sorozat nyitányának tekinthető.
Alain Fleischer alkotásai kívül esnek a klasszikus fotográfia keretein: képei nem pillanatnyi benyomásokból vagy megérzésekből, hanem tudatos ötletekből és kísérletekből születnek. A fotográfiára nem lezárt műként, hanem alakítható, formázandó anyagként tekint. Munkáit mindig egy-egy elméleti probléma vagy kérdésfelvetés inspirálja, amelyekre experimentális úton keresi a választ. A közönség számára a vizuális látvány önmagában is élményt jelenthet, de a kiállítás egyik célja annak bemutatása, hogy az esztétikai értéken túl létezik másfajta megközelítés is, amely túllép a konvencionális és a megszokott kereteken.
Kurátor: Cserba Júlia
A kiállítás elnyerte a francia Kulturális Minisztérium a „Fotográfia kétszázadik évfordulója” címet, és a 2026. szeptember 1-jétől 2027. szeptember 30-ig tartó hivatalos program része.
Fotó:
A Miroirs/tiroirs-sorozatból, 1981