Magyar Fotótörténeti Társaság

Apertúra 2018. július - augusztus

Körhinta – a Csörgeő-Sevcsik (1967) Fotohibák címlapján, Csömör, 1936, Csörgeő Tibor felvétele

összes Apertúra ►

Apertúra
LVI. – 2018. július - augusztus

Lala Aufsberg csömöri fotóinak nyomában

Két évvel ezelőtt egy kutatói megkeresés kapcsán kezdtem el foglalkozni a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található, közel négyszáz, néprajzkutatók és fotóművészek által Csömörön1 készített fotóval, köztük a „magyaros” stílust képviselő fotóművészek, Kankowszky Ervin, Szöllősy Kálmán és Vadas Ernő felvételeivel. A fotókhoz kapcsolódó kisebb-nagyobb felfedezések magukkal ragadtak, számos közgyűjteményben és online adatbázisban kutattam további, a korszakból származó csömöri fotókért. Így találtam rá egy 1936-ban készült sorozatra az europeana.eu adatbázisában. Mielőtt a készítő adatait megnéztem volna, azt gondoltam, hogy a felvételeket a fent említett „magyaros” stílus képviselői egyike készítette. Azonban a fiatal lányok, az udvar nem volt ismerős a korábban látott fotókról. A felvételeket egy német fotográfusnő, Lala Aufsberg késztette.

Lala (Luise Ida) Aufsberg (1907–1976) fényképész családba született. Édesapja korai halála után nagyapja, a bajor udvari fényképész, Joseph Heimhuber (1853–1923) nevelte fel.2 Aufsberg tanulmányai elvégzése után Nürnbergben és környékén fotózott. 1938-ban saját fotóstúdiót nyitott Sonthofenben. Aufsberg az 1940-es évektől készített művészettörténeti vonatkozású épület-, később divatfotói révén vált ismertté. Aktuális munkái mellett szabadidejében évtizedekig járta szülőföldje, Allgäu vidékét: megörökített annak falusias életmódját.3 Fotóhagyatékát a Bildarchiv Foto Marburg (52000 negatív), a Heimatbund Allgäu (13000 negatív) és a Deutsche Fotothek (20000 vintázs pozitív) őrzi.

Aufsberg pályája elején, 1936-ban járt Magyarországon. A Deutsche Fotothek oldalára feltöltött 10591 felvétele között 26 budapesti és 33 darab csömöri fotó elérhető. Aufsberg Csömörön egy udvaron fotózott hétköznapi viseletbe öltözött kislányokat és egy asszonyt gyermekével, az udvarról kilépve az utcán sétáló, a patakon átkelő és egy akácos, homokbányai részen táncoló kislányokat, templomozó asszonyokat, lányokat örökített meg fényképezőgépével. Aufsberg részben beállított jeleneteket, viselet képeket, portrékat készített. Ahogy Aufsberg allgäui, úgy csömöri zsánerképei is a tájban élő embereket, kedvenc témájának számító gyerekeket, a vidéki élet hétköznapjait, ünnepeit ragadják meg. A képek hangulata rokonítható a „magyaros” stílusvilágával.

A képek felfedezése után foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan került a német fotográfusnő Csömörre? Az online kutakodás és a képek jogtulajdonosával való levelezés után kiderült, hogy egy magyar amatőr fotós társaságában járt Magyarországon. Lázas keresgélésbe kezdtem, de az akkor ismert fotók, adatok alapján nem találtam meg útitársát. Ezt követően kisebb-nagyobb intenzitással, de továbbra is gyűjtöttem az arra vonatkozó adatokat, hogy a korszakban kik fotóztak a településen.4 Csömör népszerűsége abból adódott, hogy közel van a fővároshoz, HÉV-vel könnyen megközelíthető. Emellett a Magyar Amatőrfényképészek Országos Szövetségével szoros kapcsolatban lévő Gönyey Sándor és Kankowszky Ervin 1920-as évek közepétől együtt és külön is rendszeresen jártak néprajzi gyűjtés és fotózás céljából Csömörre.5 Az amatőr és hivatásos fotós társak tőlük is tudhattak a település színes, szlovák viseletéről. Csömör népszerű vasárnapi fotótúra helyszín volt.6 Szervezett keretben elsőként a MAOSz Turista szakosztálya 1932-ben Kankowszky Ervin7 vezetésével indult csömöri fotótúrára. 1934-től három éven át a MAOSz Ramhab Gyula vezetésével hirdetett viselet- és zsánerképek tematikus túrát a faluba.8 A szervezett, amatőrök számára hirdetett utak mellett más formában is rendszeresen utaztak Csömörre a magyaros stílus képviselői. Például Járai Rudolf visszaemlékezésében többszöremlíti a csömöri utakat (Bacskai Sándor 2008).

Ezen a nyomon, illetve a korabeli sajtót átlapozva (például az Új idők számos, a helyszín megjelölése nélküli fotót közölt a faluból) haladva egyre bővült a Csömörre fotózás céljából látogatók névsora. A már említetteken kívül Balogh Rudolf, Denkstein Jenő (?), Dulovits Jenő, Járai Rudolf, Kunszt János, Reich Péter Cornel, Tóth Jolán, Wallner Viktor is megfordult a településen. A Néprajzi Múzeumban őrzött fotók alapos tanulmányozása után a fentiekkel kiegészített névsorral a kezemben ellátogattam a Magyar Fotográfiai Múzeumba.9 A múzeum online adatbázisban pár nappal korábban találtam Csörgeő Tibortól is egy, szlovák viseletben falusi körhintán játszó lányokról készült fotót,10 így felvettem Csörgeőt is a névsorba.

Az általam megismert adatok alapján feltételeztem, hogy Lala Aufsberg az 1936 áprilisában, Ramhab vezette fotótúrán látogatott el Csömörre. A Fotográfiai Múzeumgyűjteményben több, általam eddig nem ismert, vagy a gyűjteményben a település jelölése nélküli csömöri fotót találtam.11 Amire nem számítottam, Csörgeő Tibor anyagából előkerült a két éve keresett kapocs.

Lala Aufsberg csömöri fotózását megörökítő sorozat Csömör, 1936 Csörgeő Tibor felvétele Magyar Fotográfiai Múzeum

Egy hat darabból álló, kartonra ragasztott sorozat azt örökíti meg, ahogyan Lala Aufsberg két társa kíséretében Csömörön fényképez. Csörgeő Tibor (1898–1968) elsősorban a második világháború utáni romos Budapest megörökítő, valamint város-, művészi- és akt fotói, portréi révén ismert. Munkássága nem feldolgozott (Kincses é. n.),12 néprajzi felvételei alig ismertek. Nevéhez számos fotóelméleti- és gyakorlati cikk, előadás és kiadvány13 kötődik.

Mi látható a sorozaton? Több felvételen Lala Aufsberget és Rolleiflex14 gépével ismerekedő kislányokat. Egy képen a ház sarkánál beszélgető lányokat (melyek párját Aufsberg is elkészítette). Az utolsó két képen látható az a pillanat, ahogy Lala Aufsberg elkészíti a jellegzetes szlovák főkötőt, „csepjec”-et viselő Asszony kisgyermekkel a kezében című fotóját. A kartonra ragasztott darabok mellett15 még nyolc darab Aufsberg társaságában készített Csörgeő fotó található a Fotográfiai Múzeumban. Ilyen, a már említett Körhinta/Carouse, melynek rontott változata a Fotohibák címlapján szerepel.16

Körhinta – a Csörgeő-Sevcsik (1967) Fotohibák címlapján, Csömör, 1936, Csörgeő Tibor felvétele

Az 1936-ban készített felvételek mellett Csörgeőnek van egy másik Csömörön készült sorozata,17 Fel a dombra címmel, mely a Kálvárián készült. Ezek közül nyolc darab található a Fotográfiai Múzeumban. A pozitív képeken fellelhető kiállítási matricák alapján a sorozat több darabját küldte kiállításra Csörgeő 1938 és 1954 között. A sorozathoz kapcsolódik egy felvétel, ahol a lányok ülve egy fényképet néznek (talán éppen Lala Aufsberg kíséretében készített fotókat).

Szlovák viseletbe öltözött lányok fényképet nézegetnek Csömör, 1937 (?) Csörgeő Tibor felvétele Magyar Fotográfiai Múzeum, N 2745

A két Csörgeő sorozat sorrendiségének tisztázását megnehezíti, hogy Lala Aufsberg egyik felvételén hasonló jelenetet láthatunk, a Fel a dombra sorozat legkorábbi kiállítási matricája (1938) alapján valószínűsíthető, hogy a felvétel 1937-ben készült. A két Csörgeő-sorozaton két lánycsapat szerepel, kizárnám, hogy egy időben készültek.

Kettejük sorozatából rekonstruálható az út, amit bejártak 1936 egyik vasárnapján: az evangélikus templomtól indulhattak, a Petőfi utcában betértek egy házhoz, ahol a lányokat, a fiatalasszonyt fotózták, innen a lányokkal elindultak az Ulicskán át a patakhoz és annak mentén a strandhoz, a Marticsek-árokot is érintve. Közben útba ejtették a körhintát, melynek pontos helyét nem sikerült beazonosítani. A képek összekapcsolásának, egymásra találásának történetén túl az Aufsberg és Csörgeő által készített sorozat jól illeszkedik az 1930-as években Csömörön megfordult fotóstársak témái, zsánerképei közé: a sokszoknyás, színes szlovák női viselet megörökítése, falusi életképekkel tarkítva. Vadas Ernő felvételei például a kortársakéhoz képest jobban beengednek minket a falu tereibe, a többieket inkább az emberek, a viselet érdekelték. A falu „védjegyekén” többen megörökítették a Csömöri-patak (Forrás-patak) ideiglenes gyaloghídján, mosáshoz használt pallóján (pl. Aufsberg) vagy a Kistarcsai úton, Ulicskán található patakhídon átkelő lányok csoportját.

Az Ulicska gyaloghídja mellett játszó lányok hétköznapi viseletben Csömör, 1930-as évek Vadas Ernő felvétele Néprajzi Múzeum, F 335302

A templomozás mellett népszerű téma volt a falu határában vagy a Kálvárián pihenő, játszó, állatokat terelő lányok megörökítése. Aufsberg és Csörgeő sorozatainak különlegessége, hogy több képen középpontba kerül a „latorec” baba, mely mások képein, kislányok kezében kellékként szerepel (Aufsberg).

Kislány „latorec” babával a kezében fényképezésre várva Csömör, 1936 Csörgeő Tibor felvétele Magyar Fotográfiai Múzeum, N 2744

Vánkosokat szellőztető asszony hétköznapi szlovák viseletben, mellette kislány „latorec” babával Csömör, 1935 és 1943 között Szöllősy Kálmán felvétele Néprajzi Múzeum, F 329338

A „latorec” esküvői baba, melyet a menyasszony esküvője napján ajándékozott kislány rokonának. A Csörgeő által megörökített körhinta szintén kuriózum a falutörténetéből.

A két fotográfus által készített sorozatok visszaadják a fotótúrák hangulatát, a fényképkészítés módját és a helyiek ismerkedését a fényképezőgéppel. A fotózás annak ellenére izgalmakat tartogatott a kislányok számára, hogy Kunszt János így ír a település „modelljeiről”: „Vannak olyan falvak, ahol olyan modelleket találunk, amilyeneket az Isten csak jókedvében teremthetett (Csömör, Kerepes, Boldog, Buják, stb.), mégpedig azért, mert ide vasárnaponként a boldog békeévekben rajokban jártak a fényképezők, hogy semmi lámpalázat nem éreznek az objektív előtt, s még a legparányibb, járni alig tudó tökmagocskák is olyan puhán és természetesen mozognak a gép előtt, mint megannyi Tolnay Klári vagy Páger Antal” (Kunszt 1936:8). A megfelelő falusi zsánerképek elkészítése, a falusiak fotózásának mikéntjéről szóló írások javasolják, hogy a fotósok a „modellek” számára mindig juttassanak vissza egy pár felvételt, hogy a legközelebb újra érkező amatőrök és hivatásos fényképészek számára is alanyként szolgálhassanak (Kunszt 1936:9, Csörgeő 1956:48). A fényképet nézegető lányokról készített Aufsberg és Csörgeő fotó is mutatja, hogy a felvételek egy része valóban visszakerült Csömörre. Ebből kiindulva a publikusan hozzáférhető helyi családi fotókat is áttekintettem, esetlegesen előkerülő újabb fotók után. A Csömöri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat online képgalériájának Báló Lipót Kulturális Egyesület archívumában – a fényképész megjelölése nélkül – újabb biztosan vagy lehetségesen Csörgeő nevéhez köthető fotókra bukkantam. A Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött Fel a dombra sorozathoz biztosan kapcsolódik hat kép és lehetségesen négy ugráló köteles felvétel; az Aufsberggel együtt tett fotótúra két, strandnál lévő darabja. Sajnos a közösségi emlékezet már nem ismeri fel a sorozatokon szereplő lányokat.

A 2016-ban, Lala Aufsberg csömöri fotóinak „felfedezésével” kezdődő történet jelenleg itt tart, a Csörgeő Tibor készítette fotókkal való kapcsolat megtalálása még nagyon friss. A fényképezést megörökítő képekből kiderül, hogy Aufsbergen és Csörgeőn kívül volt még egy fotós a helyszínen, ennek a társnak a kiléte egyenlőre ismeretlen. A képen szereplők és bizonyos helyszínek beazonosítása is várat magára. Kérdés, hogy az esetlegesen magántulajdonban lévő fotók negatívjai, kópiái eljutnak-e valaha közgyűjteményekbe, előkerül-e valaha Csörgeő Tibor csömöri kiruccanásainak teljes sorozata? Optimistán várom.


Bata Tímea



Felhasznált irodalom

Albertini Béla (2012): A „magyaros” fényképezés sajtóáradatának kezdetei 1. Fotóművészet 55(2):105–113.; A „magyaros” fényképezés sajtóáradatának kezdetei 2. Fotóművészet 55(3):132–141.

Bacskai Sándor (2008): Huszonöt éve a pályán – Beszélgetés Járai Rudolffal. Fotóművészet 2008/3 szám (http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200803/huszonot_ev_a_palyan).

Csörgeő Tibor (1956): A fényképezés gyakorlata. Fotosorozat 7. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Csörgeő Tibor – Sevcsik Jenő (1967): Fotohibák. Fotokönyvtár 13. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Eder, Hanna (2016): Frühjarsimpressionen mit der Fotografin Lala Aufsberg. Allgauer (2):62–67.

Fejős Zoltán (2005): Boldog/képek. Katalógus. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban 2004. november 4. – 2005. május 22. Budapest: Néprajzi Múzeum.

Kapros Márta (2004): Néprajzi fényképezés Nógrád megyében – múzeumtörténeti közelítésből. In. Fejős Zoltán szerk., Fotó és néprajzi muzeológia. 135–147. Budapest: Néprajzi Múzeum.

Kincses Károly (é. n.): Csörgeő Tibor. https://artportal.hu/lexikon-muvesz/csorgeo-tibor-4258/.

Kincses Károly (2001): Mítosz vagy siker? A magyaros stílus. Kecskemét: Magyar Fotográfiai Múzeum.

Kunszt János (1936): Falusi zsánerképek. Fotóművészet 1(10):7–15.



Jegyzetek

1A csömöri helyszínek beazonosításánál köszönöm Sipos Tamás (amatőr helytörténész), Paulovics Mihály (korábbi településvezető); a helyi viselettel, szokásokkal kapcsolatosan Szabó Erzsébet (Csömör Nagyközség Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat) és Katona Edit (Néprajzi Múzeum) segítségét.

2Heimhuber Oberstdorfban és Sonthofenben üzemeltetett fotóműtermet. Aufsberg nagybátyja és unokatestvére is fényképész volt. Középiskolai tanulmányai után a nagybátyja által működtetett oberstdorfi műteremben dolgozott és fotós képesítést is szerzett.

3Aufsberg életéről, fotótémáiról bővebben: Eder 2016.

4A fotótúrák és egy-egy néprajzi szempontból is jelentős település, terület konkrét kapcsolatának feldolgozása: Fejős 2005: 122–181 (Boldog), Kapros 2004 (Nógrád megye).

5A Néprajzi Múzeumban őrzött fotók és iratanyag alapján rekonstruálható, hogy Gönyey és Kankowszky Ervin 1925. március utolsó hétvégéjén együtt érkeztek Csömörre. Gönyey autokróm felvételeket készített, Kankowszky pedig fekete-fehér képeket. Kankowszky a Néprajzi Múzeumba került fotói alapján 1928-ban, 1931-ben, 1932-ben és 1935-ben is járt Csömörön. A több mint tízezer néprajzi fotót készítő Gönyey Sándor legalább öt évben (1925, 1927, 1931, 1933, 1937), évente akár több alkalommal végzett néprajzi gyűjtőmunkát a faluba, közel 100 fotót készítve eközben.

6A „magyaros” stílusról: Kincses Károly 2001 (ezen belül a fotótúrákról: 70–89), Albertini 2012.

7Fotóművészeti Hírek 1932/4 számában rövid hír a MAOSz turista csoportja által szervezett áprilisi csömöri kirándulásról (Fotóművészeti Hírek 13(4):78), majd később Kankowszky Ervin röviden beszámol a túráról [Fotóművészeti Hírek 13(7):136–138].

8„1934. április 8. Csömör, népviseleti túra Ramhab Gyula vezetésével” (Fotóművészeti Hírek 15(4):66), 1935. szeptember 29-én (Fotóművészeti Hírek 15(9):233) és 1936. április 26-án népviseleti túra Csömörre Ramhab Gyula vezetésével (Fotóművészeti Hírek 16(9):66).

9Ezúton köszönöm Baki Péter hozzájárulását a kutatáshoz és a fotók közléséhez és Tóth Balázs Zoltán kitartó munkáját a fényképanyag előkészítésében (Magyar Fotográfiai Múzeum).

10A csömöri szlovák viselet sokban hasonlít a környékbeli szlovák viselethez, ezért kizárólag a viselet alapján nem lehet teljes mértékben beazonosítani a fotókat. Jelen esetben a Lala Aufsberg és további Csörgeő fotókon szereplő lányok alapján a körhintás felvétel is Csömörön készült 1936-ban.

11Balogh Rudolf, Járai Rudolf, Szöllősy Kálmán, Vadas Ernő és további kutatást és pontosítást igényelve Ramhab Gyula és Kunszt János.

12Kincses Károly adatai alapján 1933-50 között 446 kiállításon vett részt, 1240 felvételét állították ki, melyekkel 30 arany- és 33 ezüstérmet nyert.

13Csörgeő Tibor (1956) A fényképezés gyakorlata. Fotosorozat 7. Budapest: Műszaki könyvkiadó. Csörgeő Tibor – Sevcsik Jenő (1967) Fotohibák. Fotokönyvtár 13. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Szöllősy Kálmán – Csörgeő Tibor (1965) Képmódosító eljárások. Fotokönyvtár 9. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

14Rolleiflex Model 6RF 620, 621 vagy 622-es típus egyike.

15Csörgeő ezen sorozatán kívül van még egy hasonló, kartonra ragasztott darabokból álló egység, mely feltételezhetően egy csömöri vagy nagytarcsai fotózást örökít meg.

16Magyar Fotográfiai Múzeum, 82.495.

17A sorozat datálásával kapcsolatban a múzeumi regiszter 1938 előttire teszi a fotót.