Magyar Fotótörténeti Társaság

Apertúra 2017. november - 2018. január

Abrahamovits Ferenc fényképész pozsonyi műtermének reklámja Zichy Károly gróf portréjának hátoldaláról, Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

összes Apertúra ►

Apertúra
LIII. – 2017. november - 2018. január

Abrahamovits dagerrotípiái

2017 szeptemberében az Albertina neten is elérhető adatbázisában böngészve egy olyan fényképi együttesre leltem, ami megrengette bennem mindazt, amit a korai magyar fényképezésről eddig tudni véltem Ugyanis rátaláltam Abrahamovits Ferenc pozsonyi fényképész huszonegy dagerrotípiájárai. Mivel hazánkban nagyon kevés az olyan dagerrotípia, amelynek ismerjük a szerzőjét, nagyszerű, hogy most egyszerre huszonegy darabról szóló információkkal lettünk gazdagabbak!

Abrahamovits Ferencről eddig annyi ismerettel rendelkeztem, hogy Pozsonyban a Hosszú utca 77. számú ház 3. emeletén található műtermét ajánlotta a nagyérdemű közönség figyelmébe 1860 körül, talán még az 1860-as években is. Ezeket az információkat nálunk levő fényképeiről olvashattam le. A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi ezekből az évekből két szép, színezett, keretbe foglalt sóspapír fényképét Láng Adolf Ferenc botanikusról és feleségéről, valamint Zichy Károly gróf egy vizitkártya portréját, melynek hátoldalán a fényképész reklámcímkéje látható.ii

Abrahamovits az Albertinában fellelhető dagerrotípiáit az 1850 körüli időkben készíthette. A huszonegy felvételből tizennégy női portré, egy pároskép, hat pedig férfi portré. A képek mai állapota nem egyforma, találunk köztük gyönyörűeket és rossz állapotban levőket is, de ezek sem teljesen reménytelenek, mert rajtuk is látszik még a kép. A leltári számokból kiderül, hogy az Albertina 2000-ben vette a képeket nyilvántartásba. Mind a huszonegy felvétel akkor került oda a Höhere Graphische Bundes- Lehr- und Versuchanstalt-tól (vagyis a Szövetségi Grafikai Felsőoktatási és Kutatóintézettől) mint tartós letét (Dauerleihgabe). Az 1888-ban J. M. Eder által alapított, és még ma is működő intézmény anyaga gazdag lelőhelye a fotótechnika történetének, hiszen Eder és munkatársai azon kívül, hogy maguk is kipróbálták a legkülönbözőbb fényképészeti eljárásokat, hozzáértően gyűjtötték a nekik kortárs, ma már történetinek tekinthető fotográfiákat. A dagerrotípiák történetére rákérdezve az Albertinában, azt a választ kaptam, ők csupán annyit tudnak, hogy a Höheréből (HGBLuVA) kerültek hozzájuk, korábbi történetük előttük is ismeretlen. Így magam fogtam hozzá, hogy kiderítsek valamit a képek korábbi életéről. Több dagerrotípia hátoldalán még látszik a 19. századi, nyilván a Höherében kézzel írt számozás és megjegyzés. A számozás például így néz ki: „Einl. 170/1”, azaz a kép bekerült a megadott szám alatt. Majd következik a megjegyzés: „gek” v. „gekauft”- vagy „gel” v. „ges” „von Herrnfeld”. Ezeket a rövidítéseket feloldhatjuk úgy, Herrnfeld úr(?) eladta, átengedte, ajándékozta a Höherének. Van olyan kép is, amelynek hátoldalán ez áll: ”Dagerrotypie von Herrnfeld” (9925) vagy „Dagerrotypie gelauft v. Hernnfeld” (9777). Összesen hat dagerrotípián fordul elő a Herrnfeld név. Egy dagerrotípián a „Helwich” névvel találkoztam mint ajándékozó nevével (9798). Sajnos a képek történetét egyelőre nem tudtam tovább felfejteni, de még nem adom fel a reményt, hogy sikerül többet megtudnom róluk.

A képek többségén az ábrázolt személy jobb karjával asztalra vagy széke karfájára támaszkodik. Hazai viszonylatban újszerű, hogy a képek többségén festett hátteret találunk. Ezen tengerbe hanyatló naplementét látunk, vagy a tenger felől felkelő napot, a sugaraiban érkező vagy távolodó hajóval. A hátteret drapéria szegélyezi.

A sorozat egyik legszebb darabja a FotoGLV2000/9889 leltári számú, ennek hátoldalán jól olvasható, hogy gekauft v. Herrnfeld, azaz Herrnfeldtől vásárolták.

Ennél is fontosabb, hogy a kép hátoldalán egy felragasztott címkén ez áll: „Abrahamovits Feren”. Fontos ez a kép, mert ezen szerepel egyedül Abrahamovits Ferenc neve és a tengeres háttér is együtt. A képek többségéről a visszatérő háttér-motívum, a tenger és a Nap megjelenítése alapján állíthatjuk azt, hogy egy szerző munkái, ennél a dagerrotípiánál pedig kiderül az, hogy ez a szerző Abrahamovits Ferenc. A 9901-es leltári számú kép alapján mondhatjuk azt, hogy a felvételek Pozsonyban készültek, mert ennek virágmintás hátoldalán ezt a kézírást olvashatjuk: „Photographie aus Pressburg”, ezen a képen is látjuk a tengermotívumot. Összesítve tehát e két felirat – a felragasztott címkén álló név és az itt olvasható kézírás – a forrás arra, hogy a képek készítője Abrahamovits Ferenc volt Pozsonyban. Azokat a dagerrotípiákat, amelyeken hiányzik a festett háttér, azon az alapon tekinthetjük Abrahamovits munkájának, mert hasonló díszítésű keretben vannak elhelyezve, mint egy másik, tenger-motívummal díszített kép.

A 21. dagerrotípia készítőjét az Albertinában csak kérdőjellel nevezik Abrahamovits Ferencnek. A kép háttere alapján én ezt a dagerrotípiát is neki tulajdonítom.

A korai magyar fotótörténettel foglalkozók számára hallatlanul izgalmas hír ez: egy eddig szinte ismeretlen mestertől előkerült huszonegy dagerrotípia. Milyen kincsek rejtőzhetnek még, melyek várják, hogy a fotográfia szerelmesei rájuk bukkanjanak?


Baji Etelka



Jegyzetek

i Leltári számuk: FotoGLV2000/9777, 9791, 9798, 9809, 9817, 9827, 9837-38, 9843, 9884, 9886-89, 9899, 9901, 9903-4, 9909, 9925, 9948

ii Láng A. F. (1795-1863) lelt. sz. 1801/1952. fk., L. A. Fné lelt. sz. 1802/1952. fk. Zichy Károly gróf (1785-1876), Batthyány Lajosné Zichy Antónia apja, lelt. sz. 47/1953. fk. és 153/1953. fk.